Több száz ezren dolgoznak és vállalkoznak egyszerre

A költségkímélő alkalmazási formák közül a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 300 ezerre tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akiket alvállalkozói szerződéssel foglalkoztatnak. Ennek jogszabályi akadálya nincs, vagyis a munkavállaló az általa alapított vállalkozás útján közvetlenül vagy közvetve vállalkozási szerződést köthet a munkáltatójával. A magyar jogrendszer nem tiltja a párhuzamos jogviszonyokat sem, vagyis egy természetes személy egyszerre több jogviszonyt (tagsági, megbízási és munkaviszonyt stb.) is létesíthet egy gazdasági társasággal - hívta fel a figyelmet Vadász Iván adójogi szakértő, a Legfelsőbb Bíróság (LB) egyik eseti döntését hozva fel példaként.

Fel kell azonban készülni arra, hogy az adóhatóság a párhuzamos szerződések közül a vállalkozási szerződést színleltnek minősíti, ha az csupán egy munkaszerződést leplez. Az APEH adott esetben a vállalkozói szerződést át is minősítheti munkaszerződéssé, és ezzel együtt nagy mennyiségű adóhiányt is megállapíthat. Ugyanakkor az LB útját állja egy ilyen gyakorlat eluralkodásának, mondván: nem ütközik jogszabályi előírásba, ha az adózó olyan szerződést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül - feltéve, ha ezt az adót megállapító jogszabály lehetővé teszi. Tehát nem az a probléma, hogy különböző jogviszonyok párhuzamosan létezhetnek egymás mellett, hanem az, hogy a munkaszerződés mellett megkötött másik szerződés vállalkozásinak minősül-e, vagy csupán a munkaszerződés kiterjesztésének. A kettő viszont megkülönböztethető egymástól: a vállalkozó ugyanis a munkafolyamatot saját felelősségére maga szervezi meg és eredményszolgáltatásra kötelezett, a munkaviszonyban viszont a munkafolyamat eredményességéért felelősséggel nem tartozik a munkavállaló. A precíz munkaköri leírások alapján a párhuzamos tevékenységek elkülönítése biztosítható. Ahogy a szerződések szerinti munkavégzéseknek el kell különülniük egymástól, ugyanúgy a teljesítmények mérését, elszámolását is jogviszonyonként elkülönülten kell elvégezni. A teljesítésigazolásoknak kell bizonyítaniuk azt, hogy a kifizetésre olyan tevékenység elvégzése alapján került sor, amely nem volt része a dolgozó munkakörének.

Mindemellett jogi szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkavállaló jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, ha munkaszerződés helyett csak vállalkozói szerződés keretében dolgozik. A munkavállalóra ugyanis így nem vonatkoznak a munka törvénykönyvében (Mtk) lefektetett garanciák, védelmek. A vállalkozói léthez az is hozzátartozik, hogy napi és heti pihenőidő, fizetett betegszabadság nem jár, továbbá a munkaadó például végkielégítés nélkül mondhat fel. A munkavállaló bérezésére sincs szabály - elképzelhető, hogy huzamosabb ideig nem kap fizetséget -, és foglalkoztatása esetén nem köteles munkáltatója megfizetni a mindenkori minimálbért sem. Gondatlan károkozásnál pedig a vállalkozó száz százalékig viselheti a kár költségvonzatát, ami adott esetben milliós összeget jelenthet. Vita esetén pedig nem a munkaügyi, hanem a polgári "rendes" bíróság jár el, ami lassúbb és drágább ügymenetet eredményez.

Ha felmerül a gyanú, hogy vállalkozóinak álcázott munkaviszonyról van szó, akkor a munkaügyi felügyelőség a munkaviszony tartalmi elemeit alaposan megvizsgálja - tájékoztatott Szárazné Zara Andrea. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) főosztályvezetője elmondta: az ellenőrzés során megvizsgálják, hogy kinek a munkaeszközével történik a munkavégzés, kötött vagy kötetlen munkarendben zajlik-e a tevékenység, a munkavállalónak a munkaadó utasítása szerint kell-e eljárnia és rendelkezésre állnia, továbbá azt, hogy helyettesíthető-e az alkalmazott, vagy pedig személyes munkavégzésre kötelezett. Mindennek megállapításához tanúkat hallgatunk meg és okiratokat ellenőrzünk - mondta a főosztályvezető. Panaszovits Zsuzsa munkajogi szakértő szerint ha az írott vállalkozói szerződésből kiderül az alá-, illetve fölérendeltségi viszony, annak bizonyító ereje lehet.

Ha a munkaviszony elemei bizonyulnak dominánsnak, akkor az adóhatósághoz hasonlóan az OMMF is átminősítheti a jogviszonyt, legfeljebb 3 millió forintos bírságot szabhat ki, továbbá a munkaügyi hiányosságok megszüntetésére is kötelezheti a munkaadót. A munkaügyi témájú célvizsgálatok során kifogásolt esetek közül egyébként minden tizediknél tapasztaltuk, hogy vállalkozói viszonynak álcázott munkaviszonyról van szó - tette hozzá a főosztályvezető.

Sok esetben a munkáltatók késztetik a munkavállalókat arra, hogy az adott tevékenységet ne munka-, hanem polgári jogi jogviszony keretében lássák el - olvasható a Gazdasági Minisztérium munkajogi kodifikációs titkárságának az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága számára elkészített beszámolójában. Az így megjelenő "kényszervállalkozók" azonban elveszítik a munkajogi szabályozás által biztosított "védőhálót". Rájuk ezért ki kellene terjeszteni egyes munkajogi szabályok alkalmazásának kötelezettségét - áll a beszámolóban.

Csak részben magyarázható a magas bérterhekkel az, hogy egyre több munkáltató részesíti előnyben a vállalkozói szerződést a munkaszerződéssel szemben - vélekedett Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint miután a gazdasági szervezetek átalakulóban vannak, alapvetően az új munkaszervezési és -megosztási kapcsolatok jogi leképezéséről van szó, nem pedig az adó- és tb-terhek elkerüléséről. Sokszor a munkavállalónak is előnyösebb a vállalkozói szerződés útján történő foglalkoztatás. A cégeknek mint gazdálkodóknak pedig hatékonyabb, ha csak az alaptevékenységükre kell koncentrálniuk, és a "kiszolgálótevékenységet" megrendelik - összegezte Rolek Ferenc.