Új törvény, alkotmányos aggályokkal
Észrevételeivel a köztársasági elnököt kereste meg, kérve, hogy éljen az előzetes normakontroll lehetőségével. Gatter László szerint az új törvény által hiánypótlásra előírt szűk határidőt a megalakult szervezetek a legjobb szándékuk ellenére sem lesznek képesek betartani, ami miatt még inkább elhúzódhatnak az eljárások, illetve lehetetlenné válhatnak a bejegyzések. A hiánypótlási határidő ugyanis 45 nap, ami egyszer meghosszabbítható az eljárásban. A Fővárosi Bíróságon - ahol országosan a bejegyzések 70 százalékát intézik - úgy tapasztalják: a nyilvántartásba vételi kérelmeket többnyire laikusok nyújtják be, így a beadványok 95 százaléka hiánypótlásra szorul. A határidő elmulasztása, vagy a beadvány ismételten hiányos előterjesztése pedig elutasítást von maga után. Ezek a szabályok ahelyett, hogy segítenék az egyesülési jog gyakorlását, sértik a kérelmezők jogos érdekeit.
Mint azt a Világgazdaság megírta: az alkotmánybírósági határozat értelmében a parlament azáltal idézett elő alkotmányellenes helyzetet, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyesülési szabadság érvényesülésére hivatott jogszabályi feltételeket, nem nyújtván védelmet a bejegyzések indokolatlan elhúzódásával szemben.
Az elnök aggályosnak tartja azt is, hogy a szervezetek és alapítványok iratait - ideértve az el nem bírált kérelmeket és azok mellékleteit - bárki megtekintheti. Az egyesülési jog gyakorlása, illetve ennek módja és színtere minden polgár magánügye - hangsúlyozta. A törvényes indok nélküli nyilvánossággal sérülhet a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog.
Egyébként azért csak most, a törvény elfogadása után fejtette ki álláspontját, mert korábban nem volt rá módja: a tervezetet - jóllehet az a bíróságokra hárít kötelezettségeket - sem tájékoztatásul, sem észrevételezésre nem kapta meg.
