Az elmúlt esztendő utolsó negyedévében 5,6 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Ez 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint amit 2000 végén mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Számokban kifejezve ez 22 ezerrel kevesebb munkanélkülit jelent, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy ugyanezen időszak alatt - kismértékben ugyan - a foglalkoztatottak száma is csökkent. Az ellentmondásos jelenség mögött több tényező is állhat. Az egyik legvalószínűbb ok az állástalanok munkapiacról való kivonulása, aminek következtében úgy csökkenhet a munkanélküliek száma, hogy közben a foglalkoztatottak száma nem növekszik. A demográfiai helyzet is közrejátszhat a jelenségben: a társadalom gyors öregedése miatt többen vonulnak nyugdíjba, mint ahányan frissen belépnek a munkapiacra.

Bár a munkanélküliségi ráta egyéves változása kedvező, az éven belüli folyamatok már nem annyira. Az állástalanság ugyanis csupán az első három hónapban csökkent, a következő három negyedév során mindig 5,6 százalékos rátát mutatott ki a KSH, vagyis megállt a csökkenés. A hét nagyrégió közül háromban - a Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön - emelkedett a munkanélküliség. Örvendetes ugyanakkor, hogy a legrosszabb helyzetben lévő Észak-Magyarországon mérséklődött leginkább a ráta.

A mostani megtorpanásban minden bizonnyal döntő szerepet játszik a gazdasági lassulás, amelynek következtében a GDP-növekedés 4 százalék alatti szintre süllyedt. A következő években minden bizonnyal kiderül, hogy a viszonylag gyors gazdasági növekedés mellett tovább csökkenhet-e a munkanélküliség. A modern gazdaságokban ugyanis létezik egy úgynevezett természetes állástalansági ráta, amely alá nemigen csökkenhet a mutató. Hogy Magyarországon mekkora lehet, nem tudni, hiszen a munkapiac az elmúlt tíz-tizenkét évben teljesen átalakult, és ezen időszak alatt igen magas volt a munkanélküliség, így nem volt lehetőség ennek kitapasztalására.

Szakértők szerint a munkanélküliség további csökkenéséhez már nem elégséges a külföldi vállalkozások betelepülése, hiszen már ők is munkaerőhiányról panaszkodnak. Emellett át- és továbbképzési lehetőségeket kell teremteni, hogy azok számára is elérhetők legyenek álláslehetőségek, akik régi szakmájukban már nem találnak munkát.