Magyar gazdaság

Kezdődhet a pénzügyi alku

Az érdemi tárgyalások szempontjából örvendetesnek minősítette Juhász Endre magyar főtárgyaló, hogy az EU-oldalon megkezdődött a költségvetési fejezetek álláspontjának előkészítése, és megszületett az ezt megalapozó bizottsági javaslat.

Juhász azt is értésre adta ugyanakkor, hogy a bizottsági papír mit sem változtat az eddigi magyar tárgyalási álláspontokon. A "legjobb megoldásként" méltatta Günter Verheugen a szerdán közzétett bizottsági elemzést a leendő bővítés majdani költségkihatásairól az érzékeny szektorokban. A bővítési biztos "rendkívül kiegyensúlyozottnak" vélte a brüsszeli javaslatot, és arra kérte a tagjelölteket, hogy "ne ítéljenek elhamarkodottan", ne ragadjanak le egyes részleteknél, hanem a "csomag teljességét nézzék". A tegnap nyilvánosságra hozott papír lényegében minden fontosabb ponton viszszaigazolta a korábban kiszivárgott részleteket.

Megerősítette, hogy a keretszámokat tekintve egyetlen területen sem lépné túl az 1999-es berlini Agenda 2000 csomag plafonjait a bővítés finanszírozási terve, amely a 2004-2006-os évekre tervezett összegeknél alapvetően az első, második, harmadik bővítési évre (tehát eredetileg két-két évvel korábbra) szánt tételekből indult ki. A jelen EU-költségvetési időszak végéig tartó három ("tagsági") évben azonban így is csaknem az ugyanerre a periódusra számított 42,59 milliárd euró közelébe jutottak (40,16 milliárddal).

Ennek oka alapvetően, hogy megemelték valamelyest a vidékfejlesztésre szánt keretet - különösen azon belül a társfinanszírozásból az EU-büdzsére jutó hányadot (80 százalékra) -, és végül valóban készséget mutattak a kelet-európai gazdáknak fizetendő közvetlen pénzbeni támogatás bizonyos arányú bevezetésére (a várt évenkénti 25-30-35 százalékos arányban). Továbbra is fennáll, hogy a 100 százalékot csupán 10 év múlva érhetnék el a mai tagjelöltek.

Agrárvonatkozásban amúgy a legfontosabb fejleményt az jelentette, hogy közzétették az egyes jelölt országoknál javasolt kvótákat is. Magyarország esetében a gabonatermesztésre használható földterület nagyságánál került a legközelebb a bizottsági ajánlás az eredeti magyar kéréshez

(3 553 200 hektár a kért 3 653 400 helyett). Magyar szakértők nem hivatalosan viszonylag elviselhetőnek minősítették a juhkvótát is (1 026 900 darabra kapott premizálási lehetőség a kért 1 550 000 helyett), "tragikusnak" értékelték viszont a szarvasmarháknál felkínált kereteket. (Csak 143 ezer tejelőmarhára teljesíthető majd kifizetés az igényelt 245 ezer helyett, még rosszabb a helyzet a vágómarhánál: 133 000 támogatható csak a kért 300 ezer ellenében). Nagy a különbség a tejkvótánál is: a várt magyar 2,8 millió literhez képest csak 1,95 milliót támogatnának.

Csak három év után számíthatnak az újonnan csatlakozók a mai tagokéval megegyező regionális támogatási rátára, az úgynevezett "strukturális akciókon" belül azonban a kohéziós programok arányát náluk egyharmadra emelik, szemben a mai "kohéziós országok" 18 százalékos részesedésével. A kettő együtt így fog majd elérni fejenként 137 eurós rátát. Az említett társfinanszírozásnál azonban az unió kész lenne egészen 85 százalékig felmenni.

Fóris György - Brüsszel

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek