A módosított rendelet is problémás

Mintegy tízezer - korábban elutasított - kérelem közül több ezret egyenként vizsgál felül a nyugdíjfolyósító igazgatóság annak kapcsán, hogy a kormány tavaly év végén kiterjesztette a politikai üldözötteknek járó juttatást mindazokra, akik 1945 januárja és 1953 decembere között hazai munkatáborokban, rendőrhatósági őrizetben raboskodtak. Jogosultságukat eldöntendő alapvető kérdés, hogy mely munkatáborok működtek rendőrhatósági felügyelettel, illetve mi minősül ilyen őrizetnek. Mindeközben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság egyik bírája az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a kormányrendelet Szovjetunióba elhurcoltakra vonatkozó régi és módosított passzusának megsemmisítését - tudta meg a Világgazdaság. A bírói meglátás szerint ugyanis csak alkotmánybírósági határozat tisztázhatja, jár-e nyugdíj-kiegészítés az egykor málenkij robotra és a szovjet hadifogságból kényszermunkára elhurcoltaknak, vagy sem.

A kormány 2000 decemberében hozott rendeletet a politikai okokból tartós szabadságelvonást elszenvedettek nyugdíj-kiegészítéséről. A szabályozás azonban sokaknak csalódást okozott, vitákat váltott ki, és a jogalkalmazókat arra kényszerítette, hogy maguk határozzák meg a juttatásra jogosultak körét. A rendelet például a hazai internáltak közül csupán a recskiekről gondoskodott. Nemcsak ők fordultak azonban bírósághoz a nyugdíjfolyósító elutasító határozatai miatt. Perek sora indult a szovjet hadifogságba esett és onnan vissza nem engedett katonák, de főként a málenkij robotra elhurcolt német nemzetiségiek ügyében. A hajdani szovjet elítéltek járandóságának feltételei ugyanis többféleképpen értelmezhetők. A nyugdíjfolyósító szűkítő felfogásával szemben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kiterjesztően értelmezte a szabályt, és helyt adott több málenkij robotos igényének. A Legfelsőbb Bíróság viszont a nyugdíj-folyósítói határozatot tartotta megalapozottnak.

A rendeletet módosította a kormány. Megadta a nyugdíj-kiegészítést a hazai munkatáborok foglyainak is, és elrendelte a megváltoztatott szabályok viszszamenőleges alkalmazását. Ennek alapján a nyugdíjfolyósító igazgatóságon több ezer korábbi beadvánnyal foglalkoznak tüzetesen: okmányokat, iratokat igyekeznek beszerezni az érdekeltektől, vagy az illetékes hivataloktól az esetleges kedvező elbírálás végett.

Változatlanul érkeznek kérelmek a hajdan málenkij robotra hurcoltaktól, illetve özvegyeiktől, akikre - a jogalkotó szándéka szerint - a rendelet továbbra sem terjed ki. A Szovjetunióba hurcoltakkal kapcsolatos passzus ugyan módosult, de értelmezése továbbra is kétséges - mutat rá az alkotmánybírósági beadvány. Egy kifejezés kivételével változatlanul az eddigi fogalmakat használja, így fenntartja a jogbizonytalanságot. A beadvány kitér arra is, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntései nem kötik az alsóbb fokú igazságszolgáltató fórumot: a bíró a jogszabályok alapján és saját meggyőződése szerint határoz. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt több száz málenkij robotos ügy van folyamatban. Erre is figyelemmel az alsóbb fokú bíróság és az LB várható döntései nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák a jogállamiság másik elemét, az egységes ítélkezési gyakorlatot - áll a beadványban.

Kende Katalin