Befejezte munkáját a parlament

Az áprilisi lesz az első olyan választás a rendszerváltás óta, amelyet megelőzően tudható, hogy a győztes párt kilétének függvényében változik-e, és ha igen, milyen irányba a parlament működése. A véget érő harmadik kormányzati ciklusban a demokrácia, az alkotmányos jogok és elvek érvényesülését kérdőjelezte meg az ellenzék, míg a parlament működésének hatékonyabbá tételével érvelt a kormányoldal. Ennek egyenes következménye, hogy a Fidesz nem tart szükségesnek a Ház jelenlegi működését érintő változásokat, míg az MSZP komplett csomaggal indul neki a következő ciklusnak.

A szocialisták választási győzelmük esetén visszaállítanák a hetenkénti ülésezést, mivel "ezt követeli meg a jelenlegi házszabály", ám ha sikerül ennek módosítására konszenzust kialakítani, a kéthetenkénti ülésezést tartanák hatékonynak - jelentette ki a Világgazdaságnak Tóth András. Az ügyrendi bizottság szocialista alelnöke hangsúlyozta, az ülésezési rend szabályozását egy évekkel ezelőtt született alkotmánybírósági döntés is előírja, ahogy a frakcióalakítás szabályainak rendezését is - ez utóbbira több elképzelés is él még. Tóth András emlékeztetett: az elmúlt ciklusban egyetlen szocialista javaslatot sem fogadott el a kormányoldal, így "lesöpörték" a házszabály módosítására vonatkozó indítványukat is. Az MSZP elképzelései szerint a vizsgálóbizottságok létrehozását olyan módon kellene garantálni, hogy azok a képviselők négyötödének döntése alapján megalakulnának, de minden képviselő csak négy ilyen indítványt támogathat egy ciklusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 160-170 fős ellenzék nyolc alkalommal élhet a jogosítvánnyal, ez a megoldás a parttalan mennyiségű bizottsági kezdeményezésnek is elejét vehetné (az előző ciklusban hét ellenzéki kezdeményezésű bizottság jött létre, a jelenlegiben egy sem).

A parlament működését bíráló képviselők nyilván egy másik országgyűlésben ültek négy évig, mialatt a polgári kormány igyekezett az ország sorsával kapcsolatos vitákat, ügyeket a Ház elé vinni - jelentette ki lapunknak Szájer József. A Fidesz frakcióvezetője szerint sem a parlament ellenőrző, sem pedig más funkciója nem szenvedett csorbát az elmúlt időszakban, a viták időbeli kerete nem csökkent, csak a napirendek lettek racionálisabban szervezve. Mint mondta, konkrét, a jelenlegi működéstől eltérő elképzeléseik nincsenek, ugyanakkor szükség lehet arra, hogy a bizottságoknak nagyobb jog- és hatáskört biztosítsanak "a plénum tehermentesítése érdekében". Kiemelte még: a házszabály-módosításra szükség lehet azért is, hogy megakadályozzák a kisebbségi jogokkal való viszszaélést, például a "mondvacsinált ügyekben" való vizsgálóbizottsági kezdeményezéseket. (DG-TE)

Munkatársainktól