Napirenden az áramliberalizáció

A német kormány azt szeretné, ha a tagállamok 2004-ig liberalizálnák az áram- és gázpiacaikat, és ezt a célt a közelgő barcelonai csúcstalálkozóra készített tárgyalási anyagba is felvették. A Handelsblatt értesülése szerint e törekvéssel kapcsolatban Párizs előzetesen jelezte egyetértését, azzal a korlátozással, hogy az adott időpontig az csak az ipari nagyfogyasztók körében legyen érvényesíthető. A lakossági kör az energiapiaci liberalizáció első menetéből tehát ki lenne véve, a kis- és közepes vállalatok besorolása pedig egyelőre bizonytalan. Az EU energiaügyekben illetékes biztosa, Loyola de Palacio eredetileg 2005-ig akarta az egész energiaipari szektort szabaddá tenni a verseny számára, ám látva néhány tagállam vonakodását, inkább a részleges liberalizálás előbbre hozatalát sürgette, mégpedig az árampiac esetében 2003-as, a gázpiacéban 2004-es határidővel.

Schröder német kancellár már a tavalyi stockholmi csúcstalálkozón gyors és teljes körű piacnyitást akart keresztülvinni, akkor azonban engedett a franciák kérésének és alább adta. Párizs állítólag azzal is nyomatékot ad elvárásainak, hogy kilátásba helyezte a német szénbányászatnak folyósított szubvenció uniós szinten való firtatását. Most azonban a franciák keresik Berlin támogatását, mivel szükségük van arra az ECB elnöki posztjának egy francia bankárral való betöltéséhez. A németek - további engedékenységük jeleként - állítólag nem követelik majd Barcelonában a postai szolgáltatások és a vasúti szállítások gyors és széles körű liberalizálását, mint ahogy a pénzügyi szolgáltatások körében is csak a meglévő irányelvek gyorsabb átvételének sürgetésére szorítkoznak.

Egyéb uniós ügyekben, főleg az intézményi rendszer továbbfejlesztését illetően viszont a brit-német egyetértés látszik erősödni. A Financial Times szerint Tony Blair és Gerhard Schröder egyaránt törekszik a EU döntéshozatalát övező titkolózás kultúrájának felszámolására. A két kormányfő szeretné átláthatóbbá tenni a miniszteri tanácsok működését, fokozná a politikusok elszámoltathatóságát és általában a választókhoz való közelségét. A barcelonai csúcs elé terjesztendő, egyeztetett elképzeléseikről közös levélben tájékoztatták az EU soros elnöki tisztét adó Spanyolország miniszterelnökét. Berlin azonban ennél messzebb menne, és szeretné megnyerni a briteket az adópolitika fokozottabb összehangolásához is. A The Times részére adott interjúban azonban Schröder érzékeltette, hogy London aggodalmainak eloszlatása végett a dologban inkább a koordinálás és együttműködés elvét tolná előtérbe. Az adópolitika harmonizálásától viszont "örökre" elzárkózik Írország, amelynek miniszterelnök-helyettese kijelentette, hogy a gyors gazdasági növekedést, illetve az európai 10 százalékos átlaggal szembeni 4 százalékos munkanélküliséget a különlegesen alacsony adóknak köszönheti. A barcelonai csúcstalálkozó további témájaként a kisvállalkozások indításának megkönnyítését ajánlották a tagállamok gazdasági miniszterei, ennek részeként egységesíteni kellene a vonatkozó jogszabályokat, be kellene vonni az új technológiát a hatóságokkal folytatandó adatcserébe, és fokozni kellene a vállalkozói szellemet a képzésben.



VG-összeállítás