Nem számíthatnak kárpótlásra

Elképzelhető lenne olyan jogi megoldás, amelyben az egykori elnöki rendeleteket hatályon kívül helyezik ugyan, de egyszersmind eleve kizárnak minden igényérvényesítési lehetőséget - fejtette ki lapunknak Valki László a benesi dekrétumok kapcsán. A kártérítés problematikáján túl ugyanakkor a dekrétumok hatályban tartása - a rendeletekből ma már senkire nézve semmilyen jog vagy kötelezettség nem hárul - tisztán politikai okokra vezethető vissza: sem a cseh, sem a szlovák kormány nem szívesen tenne olyan nyilatkozatot, hogy az egykori intézkedések bármilyen jogelvvel ellentétesek lettek volna. Tény, a kollektív bűnösség gondolata a második világháborút követően nemzetközi szinten is megjelent, így a nürnbergi perben az SS-t és a Gestapót mint szervezetet marasztalták el. Ám ez az elv később nem honosodott meg, és ma valóban ellentétes az európai emberi jogi normákkal.

Az EU-csatlakozás szempontjából azonban a benesi dekrétumok semmilyen vonatkozásban nem játszanak szerepet - jelentette ki Valki László, emlékeztetve Günter Verheugen ilyen tartalmú nyilatkozatára (VG, 2002. február 25., 20. oldal). Ezt az osztrák kancellárnak a Die Presse hétfői számában közzétett nyilatkozata is megerősíti: Wolfgang Schüssel szerint a dekrétumokról immár egy évtizede folyó vita nem befolyásolhatja az EU-bővítést, miután a csatlakozási tárgyalások témái között nem szerepelnek kétoldalú kérdések. A politikus szerint a vita végére a dekrétumok érvénytelenítését kimondó, mindkét állam parlamentje által elfogadandó nyilatkozattal kellene pontot tenni.

Valki szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek a dekrétumokkal kapcsolatos kijelentésének időzítése érthetetlen: a kérdéskör akár öt évvel ezelőtt, vagy akár öt évvel a későbbi csatlakozást követően is felmelegíthető, ám önmagában az uniós belépéssel nem hozható kapcsolatba.

A Hospodárské Noviny prágai lap ugyanakkor emlékeztet: a szudétanémetek az Európai Bíróságokhoz készülnek fordulni, hogy áttörjék azokat a korlátokat, amelyeket a lengyel, a cseh és a szlovák törvényhozás emelt a vagyoni kárpótlás elé. Ez erősen megingathatja a közép-európai vagyonbiztonságot. Miután a szudétanémetek és a kitelepített magyarok tragédiájának elsődleges okait a náci Németország és szövetségesei politikájában kell keresni, a kártalanítás terheit is elsősorban Németországnak vagy Magyarországnak kellene viselnie - idézi az MTI a prágai lapot. A kérdésről való megállapodás nehézségét jelzi az is, hogy Václav Klaus egykori cseh kormányfő, a képviselőház jelenlegi elnöke a napokban felvetette: a benesi dekrétumokat bele kellene foglalni az ország uniós csatlakozási szerződésébe, ily módon elismerve azok jogszerűségét (VG, 2002. február 25., 2. oldal).

Klaus javaslata növeli az ügyben mindeddig kívülállóként viselkedő Európai Unióra nehezedő nyomást - vélekedik a Frankfurter Algemeine Zeitung. Hannes Swoboda, az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióját vezető osztrák képviselő ennek megfelelően a hét végén úgy nyilatkozott: az Európai Bizottságnak, továbbá a tanácsnak és a parlamentnek állást kell foglalnia a Benes-dekrétumokról. Meg kell határozni ezen - történelminek tekintendő - dekrétumoknak az uniós polgárokra gyakorolt hatását. Enélkül ugyanis a bővítés gátjává válhat az ügy, és megmérgezheti a térség légkörét - idézi Swobodát a cseh hírügynökség.

VG-háttér