Plafont szabnak a kamatnak

Ellentétben a korábbi elképzelésekkel, a Széchenyi-hitelkártya rendszerében való részvétel nyílt - mondta lapunk érdeklődésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Azaz minden, a feltételeknek eleget tevő bank csatlakozhat, akár menet közben is. A feltételeket tartalmazó közreműködői pályázati kiírás a tervek szerint ma jelenik meg, és a pénzintézetek ajánlatát legkésőbb március közepéig elbírálják.

A feltételekről egyelőre csak annyit árult el a kamara vezetője, hogy megszabják a maximális banki költségeket.

Egyebek között Bubor plusz hat százalékban korlátozzák a kamatot. A 3 hónapos budapesti bankközi forintkamat jelenleg 8,46 százalékon áll, tehát a hitel kamata legfeljebb 14,46 százalékos lehet. Ebből kell még leszámítani az ötszázalékos kamattámogatást. Egyéb, például kezelési költségeket sem lehetne beilleszteni.

Lapunk információi szerint cégbírósági bejegyzés alatt van az MKIK és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) pénzügyi közvetítőtevékenységre alapított társasága. A KAVOSZ Rt. jegyzett tőkéje 20 millió forint. Az rt. jelképesen, de azért pénzzel vállal garanciát a hitelkártyarendszerben, a Hitelgarancia Rt. pedig 70 százalékban, csupán a maradék, kisebb hányad a bankok kocká-zata.

A hitelkártya iránt óriási az érdeklődés - mondta Parragh László. Az ügyvédi kamarától az agrár-érdekvédelmi szervezeteken át a háziorvosig szinte minden típusú vállalkozás képviselete jelentkezett. Ezért az MKIK és a VOSZ olyan technikát keres, hogy a hitelkártya minél szélesebb vállalkozói kört elérjen. Téves híresztelés, hogy a hitelkártya igénybevételének feltételéül szabják az MKIK-, illetve a VOSZ-tagságot. Ez legfeljebb az elbíráláskor jelent előnyt.

A kamara eddigi felmérése szerint az utóbbi időben több bank is a hitelkártyához hasonló kondíciókkal jelent meg a piacon. Ismereteik szerint egyebek között az OTP két százalékponttal csökkentette az A hitelét, a Budapest Bank megjelent egy egymilliós hitellel, a Raiffeisen Bank pedig egyéves csomagot kínál a kis- és középvállalkozások erősítésére.

A Széchenyi-hitelkártya bevezetéséről - mint arról korábban hírt adtunk - az MKIK és a VOSZ javaslata alapján februárban döntött a kormány. A várhatóan májusban induló kártya tulajdonosai egy összegben legfeljebb egymillió forintnyi, a jelenleginél könynyebben, rugalmasabban felvehető hitelt kaphatnak. Az egyszerűsített eljárású forgóeszköz-finanszírozási konstrukcióban eredményesen működő, megfelelő múltú mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók vehetnek részt átmeneti pénzügyi problémáik enyhítésére. Olyanok, akik nem foglalkoztatnak többet 250 munkavállalónál. A könnyített eljárású hitelfelvételi lehetőséghez az idén 5, jövőre 3 százalékos kamattámogatás jár. A felvett hitel legalább 50 százalékos törlesztésére lesz szükség újabb kölcsön felvételéhez.

A gazdasági miniszter korábbi tájékoztatása szerint a tárca kétmilliárd forintot fordít erre a területre, és ez az összeg körülbelül 80-100 milliárd forintnyi forgóeszközhitelt mozdít majd meg. A hitelkonstrukció számítások szerint az idén mintegy 75 ezer kis-, közepes és egyéni vállalkozónak nyújt majd lehetőséget. A rendszer működtetése 140 millió forintot igényel, az informatikai háttér 200 millióba kerül - tudtuk meg Parragh Lászlótól. A többi állami forrás a kamattámogatást fedezi.

Magos Katalin