Rendkívül alacsony deficit

A várakozásoknál jóval kisebb, mindössze 177 millió eurós hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg decemberben - szemben az egy évvel korábbi 583 millió eurós deficittel. Így 2001-ben mindössze 518 millió eurós negatív szaldó keletkezett. Ilyen alacsony hiányra a 90-es évek eleje óta nem volt példa. Az ok: az árumérlegben több mint félmilliárd euróval kisebb hiány, illetve a szolgáltatások soron - elsősorban az idegenforgalom jó teljesítményének köszönhetően - 460 millió euróval nagyobb többlet keletkezett.

Az árumérleg alakulásában a döntő tényező az volt, hogy a világgazdasági lassulás sokkal jobban hatott az importra, mint az exportra. A kivitel és behozatal növekedési üteme között majdnem három százalékpont a különbség - az előbbi javára. Ennek az oka, hogy a 2000 végén történt vállalati készletfelépítés lehetőséget teremtett arra, hogy a két külkereskedelmi relációban elszakadjanak egymástól a dinamikák - mutat rá Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Bár a világgazdasági lassulás időszakában mindkét mutató csökkent, az import esetében ez jelentősebb volt. Különösen az év második felében volt látványos ez a trend, decemberben például 4 százalékkal kisebb volt az árubehozatal, mint egy évvel korábban.

Az áruimport megtorpanása minden bizonnyal a vállalati magatartásban beállt változások következménye. A 2001-ben a külső környezet romlásának hatására visszaesett a beruházási kedv, és ennek komoly hatása volt a behozatalra.

Ezt mutatja a fizetési mérleg szektorok szerinti bontása, amely a főbb gazdasági szereplők megtakarítási pozícióit tükrözi. Eszerint a vállalati szféra nettó finanszírozó volt, vagyis összességében javította a folyó mérleget. Ez Magyarországon meglehetősen ritka jelenség, tavaly a beruházási kedv említett csökkenése, a reexportcélú importkereslet mérséklődése és az év végi készletfelépítés elmaradásának együttes hatása okozhatta a megtakarítói pozíció változását.

Ennek következtében Magyarországon a profitráta valószínűleg növekedett 2001-ben - mondja Nagy Márton. Az, hogy ennek ellenére a várt nagy tömegű profit-hazautalás decemberben elmaradt, a nemzetközileg is rossz befektetési hangulatnak köszönhető. Az év utolsó hónapjában többnyire jelentős mennyiségű nyereség szokta elhagyni az országot, erre azonban most nem került sor. A rendelkezésre álló adatok szerint két évvel ezelőtt a megtermelt nyereség 45 százalékát utalták haza a tőketulajdonosok, tavaly minden bizonnyal csökkent ez az arány - mondja a szakértő, aki felhívja a figyelmet: az Európai Unió és Magyarország tőkemegtérülési rátái (1999-ben 8, illetve 12 százalék) közötti különbség tovább növekedett.

Az utolsó hónap adatainak megjelenése után romlott a közvetlen tőkebefektetésekről alkotott kép. Ennek elsősorban a Deutsche Telekom és a Matáv között a Westel-ügylet kapcsán lezajlott pénzmozgás az oka, amely 400 millió euróval terhelte meg a tulajdonosi részesedésszerzés egyenlegét. A közvetlen tőkebefektetések szaldója, amely a tulajdonosi hiteleket is tartalmazza, még így is jobb, mint 2000-ben.

Ami a jövőt illeti, minden elemző a folyó hiány növekedésére számít. Bár az államháztartás javít valamennyit a pozícióin, ennek mértéke nem elég arra, hogy ellensúlyozza a vállalati szektorban bekövetkező változásokat. A második fél évtől a beruházási dinamika növekedni fog, köszönhetően a világgazdasági helyzet javulásának. A GKI szerint például a beruházások a gyenge első fél év ellenére is 5 százalékkal bővülhetnek, szemben a tavalyra becsült 4 százalékkal. Más kutatók még nagyobb bővülést is elképzelhetőnek tartanak. Ehhez járul még a háztartások finanszírozási képességének trendszerű csökkenése, ami főleg a lakás- és áruhitelek dinamikus növekedésének következménye - mondja Nagy, aki a tavalyi 518 millió eurós hiány után az idén 1,7 milliárd eurós deficitre számít.

Madár István