Több tízmilliárdos adókiesés
A 30 milliárd forintot is meghaladhatja az az összeg, amely nem folyt be a költségvetésbe a külföldi illegális földtulajdonszerzések nyomán az elmúlt években. A Magyar Földbirtoko-sok Országos Szövetségének felmérései szerint a külföldiek zsebszerződésekkel mintegy 500 ezer hektárt szerezhettek meg, amelyre - átlagosan 400 ezer forintos hektáronkénti összeggel számolva - 200 milliárd forintot fordíthattak.
Ez ma az egyetlen hozzávetőleges információ a törvénytelen külföldi földszerzésekről, mivel hivatalosnak tekinthető felmérés - a vásárlások illegális jellege miatt - nem készülhetett. A szövetség az adatokat átadta az állami szerveknek, és az APEH-nál több feljelentést is tett az ügyben, tudtuk meg.
A földpiaci tapasztalatok alapján a külföldieknek maffiaszerűen működő strómanok hajtották fel a magyar területeket - közölte Sátrai István, az érdekképviselet elnöke.
Az általános gyakorlat szerint a befektetésnek szánt külföldi pénzek háromnegyede az ő zsebükben landolt, ami 150 milliárd forintot tehetett ki. E tőke a mezőgazdaságban és a hazai földtulajdonosoknál nem jelent meg, miközben a termőföldek - illegálisan - külföldi kézre kerültek. Az "eltűnt" 150 milliárdos összeget a földek eladói nem kapták meg, azután senki sem adózott. Így nemcsak a jogszabályokat játszották ki: 20 százalékos adókulccsal számolva, a költségvetést 30 milliárdos bevételkiesés érhette. Adózási kötelezettség azoknál az összegeknél lépett fel, amelyeket a zsebszerződéseket eltakaró "hivatalos" megállapodásokban rögzítettek.
Mivel a földeket a külföldiek a "falazó" szerződésekkel többnyire azonnal használatba vették, az állami agrártámogatásokra is igényt tarthattak. Sátrai szerint a dotáció mértéke ma megközelítheti az évi 50 milliárd (a hektáronkénti 10 ezer) forintot. Az adókiesést, illetve a gazdaságban meg nem jelent, fekete pénzek elmaradt hozadékát (kamatait) is figyelembe véve az államháztartás (és az eladói kör) évi 100 milliárd forinttól eshetett el.
A tulajdonosok az értékesítéssel hektáronként csak 60-80 ezer forinthoz jutottak. Sátrai szerint a strómanok őket többnyire cinkossá tették, mert az összeg egy részét feketén adták oda. Elsősorban ez az oka annak, hogy az illegális megállapodásokat kötő tulajdonosok nem jelentkeztek a kormány tavalyi, "fiskális illúziónak" bizonyult zsebszerződéses kampányában. Az elmúlt év végéig mindössze 27 ügy került elő, ezek közül is csak 4-5-tel foglalkoznak komolyabban a kormányzati jogászok Ezt megelőzően hatástalannak bizonyult a 2000-ben bevezetett földhasználati regisztráció is.
A földbirtokosi érdekképviselet szerint Magyarországon mára legalább 2500 külföldi vásárolhatott illegálisan földet 100 ezer eladótól. Emellett a ma érvényes földtörvény 1994-es hatálybalépése előtt legálisan juthattak földtulajdonhoz, és esetenként 99 éves bérlethez is. A külföldiek ma 300 hektárt jogszerűen bérelhetnek, így az ország 7,8 millió hektáros termőterületéből összességében már legalább egymillió hektár felett rendelkezhetnek a különböző jogszabályi tiltások ellenére is. Bár a parlament a földtörvény tavaly decemberi módosításával több kiskaput igyekezett bezárni, földhöz jutási lehetőség így is maradt a tőkeerős külföldiek számára.
Hazafi László
