Csökkent a magyar vonzerő

A 13 társult államba mint országcsoportba áramló, illetve onnan kiáramló működőtőke értéke 1996-tól jelentősen megnőtt: míg például 1995-ben összesen 10,5 milliárd ECU-t regisztráltak, 2000-ben már 23,7 milliárd eurónyit, áll egyebek között az EU statisztikai hivatala által most készített elemzésben. A beáramlás volt a jellemző, a teljes összeg több mint 90 százaléka ilyen irányba mozgott.

A beáramlás három államra - Lengyel-, Cseh- és Magyarországra - összpontosul, igaz, egyre mérséklődően: 1995-ben még 82, 1999-ben már "csak" 73 százaléka érkezett ide. Magyarország az elmúlt években veszített vonzerejéből, hiszen mind súlyában, mind abszolút értékben kisebb befogadóvá vált, jegyzi meg az elemzés. 1995-98-ban még az összes 20, a rá következő évben már csak 10 százalékát szívta fel. (Az Eurostat ugyan az 1995-ös évhez viszonyít, ám akkor a Matáv magánosításának volt köszönhető a rekordbeáramlás, 3,7 milliárd ECU-nyi tőke érkezett.) Az Eurostat a privatizáció gyakorlati lezárultával indokolja a folyamatot. A vizsgált időszakban megugrott a Cseh- és Lengyelországba áramlő tőke értéke, s nőtt Málta, Bulgária és Litvánia relatív súlya is.

A GDP-hez arányított külföldi működőtőke súlya is megnőtt az említett periódusban. A legfontosabb szerepet Málta és Csehország gazdaságában játszotta a külföldi működőtőke-beáramlás. Magyarországon az arány az évek előrehaladtával mérséklődött. (Megjegyzendő azonban, hogy a magyarországi statisztikák - szemben a más államokéval - nem tartalmazzák az újrabefektetett összegeket.)

A külföldi működőtőke komoly szerepet játszik ezekben az országokban a folyó fizetési mérleg finanszírozásában is, áll az elemzésben. Különösen négy államra (Cseh- és Magyarországra, továbbá Máltára és Bulgáriára) jellemző, hogy a nettó tőkebeáramlás meghaladta a fizetési mérleghiányt, öt országban a kétharmadát, s csak négy olyan van (Törökország, Szlovákia, Románia és Litvánia), ahol a deficit felét sem képes fedezni a működőtőke-beáramlás. (NVZs)

Munkatársunktól