Kevesebb jutott infrastruktúrára
Az önkormányzatok 2001-ben a korábbi várakozásokhoz képest mintegy 20 százalékkal kisebb összeget fordítottak infrastrukturális beruházásokra - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. tavaly év végi felmérése. A vizsgálatban önkéntes alapon 740 helyhatóság vett részt, s a 23 százalékos válaszadási arány jól reprezentálja az önkormányzati szférát.
Legnagyobb mértékű a gáz-, víz- és szennyvízvezetékekre fordított beruházási kiadások csökkentése volt. Tavaly 28 százalékkal kevesebbet költöttek az önkormányzatok ezekre a fejlesztésekre, mint egy évvel korábban. Az út- és hídépítésre fordított kiadások nagyságrendileg megegyeznek a tervezettel, a környezetvédelmi beruházások azonban ismét elmaradtak a várakozásoktól, azoknak csak mintegy 75 százaléka valósult meg. A településtípusok között azonban jelentősek a különbségek. A városokban ugyanis tavaly háromszor annyit költöttek például gáz-, víz- és szennyvízhálózatra, mint tavalyelőtt, a községek viszont a vártnál nagyságrenddel kisebb összeget tudtak fejlesztésre fordítani.
A helyhatóságok 2001-ben összességében 59,5 milliárd forintot nyertek el SAPARD-, ISPA- és egyéb EU-, valamint minisztériumi pályázatokon, és saját forrásból 36,6 milliárdot biztosítottak a különböző projektekhez. A tervek szerint az idén a tavalyi összegnél jóval többet, mintegy 128,2 milliárd forintot szeretnének kapni beruházásaikhoz, ám a korábbinál kevesebbet, 29,3 milliárdot tudnak saját költségveté-
sükből biztosítani. A legtöbb pályázati pénzhez, 26,2 milliárd forinthoz a megyei jogú városok jutottak. Esetükben az ISPA-n és a minisztériumi pályázatokon elnyert összegek voltak a meghatározók. A kisebb városok és a községek egyaránt 15-15 milliárd forinthoz jutottak. Míg azonban a községek mind az ISPA-ból, mind a különböző minisztériumoktól kaptak pénzeket, a városok jóformán csak a minisztériumok által kiírt pályázatokon nyertek.
A pályázati források mellett az ingatlanok értékesítéséből is jelentős bevételek folytak be az önkormányzatok számláira: 2000-ben 55 milliárd, míg tavaly - az előzetes összesítés szerint - már közel 74 milliárd, ami 34,5 százalékos növekedés. Legnagyobb arányban, 28 százalékban építési telkeket adtak el a települések, az összeg 17 százalékához üzlethelyiségek értékesítéséből jutottak, s 9 százalékot a tovább folytatódó lakásprivatizáció tett ki. Az ingatlan vagyon értékesítésében a városok járnak az élen. Úgy tűnik, hogy a községek már 2000-ben értékesítették nélkülözhető vagyonuk nagyobb részét, mert az akkori 15 milliárd forinttal szemben tavaly már csak 6,7 milliárdhoz jutottak az ingatlanok eladásából. A felmérések szerint az ingatlangazdálkodás nem csak az értékesítést jelenti, tavaly ugyanis 45,8 milliárd forint értékben építtettek vagy vásároltak - nem lakáscélú - ingatlanokat. A kormány által meghirdetett bérlakás-építési programba mind a városok, mind a községek be kívánnak szállni. Tavaly az önkormányza-tok 12 százaléka pályázott állami forrásért, s várhatóan ez az arány az idén tovább nő. (KÁ)
Munkatársunktól
