Szabad kereskedelem Jugoszláviával

Pénteken írják alá a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodást, amelyet az idén januárban parafált a két ország. Tegnap hagyta jóvá a kormány az egyezmény szövegét.

A tervek szerint július 1-jén hatályba lépő megállapodás által jelentős vámelőnyt sikerült a magyar gazdaságdiplomáciának kivívnia az Európai Unió hasonló termékeivel szemben a jugoszláv piacon. Az EU ugyanis egyoldalúan csak saját piacait nyitotta meg a jugoszláv áruk előtt, ugyanakkor a szabadkereskedelmi megállapodásban Magyarország a hagyományos forgalom 10 százalékában vette csak figyelembe a jugoszláv gazdaság nehézségeit, s kínált aszimmetriát.

A megállapodás hatálybalépésétől magyar szempontból az ipari termékek exportjának 80 százaléka azonnal vámmentessé válik, a fennmaradó termékek vámját folyamatosan bontják le, s legkésőbb 2006. január 1-jével számolják fel. A jugoszláv ipari szállítmányok mintegy 90 százaléka léphet be hozzánk vám nélkül a hatálybalépéskor, a többi vámkötelezettsége pedig fokozatosan épül le, legkésőbb 2004. január 1-jével. Bizonyos érzékeny termékeknél kvótarendszert léptetnek életbe.

Az agrárkereskedelemnek ugyancsak mintegy 10 százaléka lesz vámmentes a szerződés értelmében (elsősorban a szaporítóanyagok, vetőmagok és tenyészállatok), ám szelektív kvótarendszert léptetnek életbe. Fontos agrárexportcikkeink élveznek majd valamilyen kedvezményt, nulla vagy kedvezményes vám formájában, esetenként mennyiségi korlátozással. Ugyanakkor a magyar export szempontjából lényeges, hogy az ottani instabil - esetenként igen alacsony vámokkal operáló - agrárvámrendszer kiszámíthatóvá válik a magyar exportőrök számára. Jugoszlávia ugyanis vállalta: Magyarországgal szemben nem alkalmaz különféle pót- vagy ideiglenes vámokat. Az agrárvámokat egyébként úgy állapították meg, hogy a két ország vámtarifája közül kiválasztották az alacsonyabbat, és azt még csökkentették 10 százalékkal. (NVZs)