Hivatalosan a rendőrségi állományban lévők 3-4 százaléka űz engedéllyel valamilyen melléktevékenységet fizetése kiegészítése céljából, ám arról nincsennek pontos adatok, hogy mellettük mennyien vállalnak munkát szórakozóhelyeken illegálisan, elöljáróik engedélye nélkül - tudta meg a Világgazdaság. A problémára az elmúlt napok egyik súlyos incidense: Simon Tibornak, az FTC volt futballistájának bántalmazása világított rá. A sportembert egy budai szórakozóhely biztonsági őrei verték félholtra - állapota változatlanul életveszélyes -, akik egyikéről kiderült: főállásban a készenléti rendőrség törzsőrmestereként dolgozott. Az esetet követően azonnal felfüggesztették, s az ügyészség tegnap a jelenleg is őrizetben lévő illető előzetes letartóztatását is kezdeményezte.

A jogszabályok értelmében a rendőrségi állomány tagjai csak akkor vállalhatnak mellékállást, ha az összeegyeztethető a rendőri munkával, s az elöljárójuk is engedélyt ad rá. Ily módon mintegy 750-800 tiszt és tiszthelyettes dolgozik "mellékesen", jelentős részük biztonsági őrként. Őket rendszeres szúrópróbának vetik alá annak ellenőrzése végett, hogy valóban a bejelentettnek megfelelő tevékenységet végeznek-e. Ennél jóval nagyobb problémát okoz, hogy az érintettek jelentős része nem jelenti feletteseinek, hogy máshol is munkát vállal, pedig a személy- és vagyonvédelem területén meglehetősen nagy piaci igény van nemcsak leszerelt, hanem jelenleg aktív rendőrökre is.

Ennek oka, hogy a vagyonőrként elhelyezkedő rendőrök kiképzésük miatt lényegesen felkészültebbek civil kollégáiknál, s alkalmazásukat sok esetben személyes kapcsolatok is segítik, mivel a vagyonvédelmi cégek jelentős hányadában volt rendőrtisztek töltik be a meghatározó pozíciókat, akik szívesen foglalkoztatják egykori társaikat. Emellett ugyancsak érdekeltek lehetnek egyes, az egyenruhás szakmával összeegyeztethetetlen, de jól fizető mellékállások elvállalásában a rendőrök is, akik egy-egy jól menő szórakozóhely őrzésével esetenként 2-3 éjszaka alatt megkereshetik havi jövedelmüket.

Az etikai összeférhetetlenség mellett további problémát vet fel, hogy a rendőröket ily módon alkalmazó vállalkozások gyakorlatilag hatóságot "vásárolhatnak" maguknak, mivel az általuk foglalkoztatott aktív rendőrök - vitás esetben eljárva - bármikor szolgálatba helyezhetik magukat. A jelenlegi gyakorlat a vagyonvédelmi piacon tevékenykedő vállalkozások jelentős részének érdekeivel is ellentétes, mivel a rendőröket alkalmazó cégek jelentős piaci előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben. Éppen ezért felvetődött, hogy a személy- és vagyonőrökről szóló törvény közeljövőben tervezett módosításával egyidejűleg a rendőrségi törvény egyes pontjait is változtassák meg úgy, hogy aktív rendőrök egyáltalán ne vállalhassanak munkát a vagyonvédelmi piacon. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint még kérdéses, hogy a jogszabály-előkészítők végül milyen megoldást találnak, azonban azt rendőrségi illetékesek is megerősítették, hogy a jelenleginél mindenképpen pontosabban kellene szabályozni a másodállásban dolgozó rendőrök alkalmazását, illetve szolgálatba helyezésük és felelősségük felté-teleit.

Németh I. Gergely