Kevés EU-pénz a belépéskor

Reális esélye csupán 62 millió eurónyi regionális fejlesztési segélynek és mintegy 160 milliónyi mezőgazdasági, illetve vidékfejlesztési támogatás tényleges beáramlásának van a csatlakozás évében (vagyis remélhetőleg 2004-ben). Ez hozzávetőleg akkora összeg, amennyit az EU 2000 óta évente elkülönít Magyarország számára (az idén például 236 millió eurót). A bonyolult eljárási rend miatt ugyanis a 2004-ben hazánknak jutó 884 millió eurónyi regionális támogatásnak abban az évben csupán 7 százalékát, azaz alig 62 milliót lehet vélhetően lehívni (ennyi kifizetésére nyílik mód a nemzeti fejlesztési terv és annak operatív programja brüszszeli elfogadása után).

A 2004. évben a mezőgazdasági támogatások közül a közvetlen kifizetéseket még nem lehet folyósítani - azok ugyanis egyfajta visszatérítésként egy évvel később érkeznek. Agrárpénz gyanánt így tehát annak az 1,264 milliárd eurónak a hazánkra eső része várható, amit az Európai Bizottság bővítésfinanszírozási javaslata az új tagok csatlakozásának évére kifizetésként kilátásba helyez tíz állam számára. Ebből Magyarországnak lapunk számításai szerint hozzávetőleg 160 millió euró juthat. Egyéb belső politikákból még érkezhetnek további támogatások 2004-ben, ám ezek csupán a tízmillió eurós nagyságrendben szerepelnek.

Várható ugyanakkor, hogy az előcsatlakozási alapokból a 2001-2003-as programozási évekre elkülönített összegek egy része csupán 2004-ben érkezik meg tényleges kifizetésként hazánk számára, ami javíthatja nettó pénzügyi pozíciónkat az unióval szemben. "Magyarország azonban nem az előcsatlakozási alapok áthúzódó kifizetéseire szeretné alapozni annak a céljának a megvalósítását, hogy a csatlakozást megelőző időszakhoz képest lényegesen javuló egyenlegre tegyen szert" - mondta lapunknak Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője.

Az Európai Bizottság már többször jelezte, hogy a belépés után egyetlen új tag nettó pénzügyi pozíciója sem romolhat a csatlakozás előtti időszakhoz képest. Gottfried ezt magyar szempontból kevéssé ambiciózus célnak tartja, de pontos számokat csak akkor lehet e téren mondani, ha látni majd, mekkora lesz a befizetési kötelezettségből viszszatérítendő rész - ennek meghatározása azonban csak a csatlakozási tárgyalások legvégén esedékes. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az Európai Bizottság javaslatát alapul véve a legtöbb tagjelöltnek szüksége lesz az átalány-visszatérítés (lump sum payment) intézményére ahhoz, hogy ne váljon nettó befizetővé 2004-ben (később már javul a helyzet). A bővítésre az unió által elkülönített pénz ugyan még változhat a csatlakozási tárgyalások során, de szakértők szerint nem olyan mértékben, hogy a brüsszeli javaslatban szereplőnél lényegesen több jutna az új tagoknak.

Urkuti György