Nézetkülönbség a tb-hiány pótlásáról
Az MSZP egészségügyi miniszterjelöltje szerint 10 százalék lesz az egészség- és a nyugdíj-biztosítási alap hiánya, ezért pótköltségvetést kell készíteni. Csehák Judit tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a szocialisták választási ígéreteinek fedezetét a költségvetés várható többletbevételeiben, s ha szükséges, a hiány vállalásában látják, számításaikat 4 százalékos gazdasági növekedést feltételezve készítették. A jelenlegi kormány által az egészségügynek juttatott többlet idei hatása miatt 100 milliárddal kell növelni az egészségbiztosítási alapot, további 100 milliárdot igényel az MSZP ősztől tervezett intézkedési csomagja. Ez utóbbiban az ágazatban dolgozók 50 százalékos béremelése is szerepel.
A Világgazdaság kérdésére Csehák Judit elmondta: a decemberben elfogadott kórháztörvény céljaival egyetértenek, szerintük is szükség van a gyógyítóágazat piaci viszonyokhoz való igazítására. Támogatják a szellemi szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozói státus lehetővé tételét, segítik a kórházak közhasznú társaságban való működését. Úgy fogalmazott: a működési költségeknek tartalmazni kell az amortizációt és a tisztes profitot, ez utóbbi nélkül senki sem fektet tőkét az ágazatba, pedig ettől remélhető a betegellátás színvonalának javítása. A kórháztörvényt két ponton biztosan módosítanák: megszüntetnék a befektetők közötti megkülönböztetést (a törvény szerint szakmai befektető csak alvállalkozó lehet), s az intézmények gazdasági társasággá alakítása előtt kiírt pályázatban szerepeltetnék az intézmény értékét. Erre egy esetleges önkormányzati visszavásárlás miatt van szükség.
A háziorvosi rendszerben a vagyoni magánosítást támogatják, de a rendelővásárláshoz felvett hitel nem veszélyeztetheti a szolgálatok működését. Ők is támogatják, hogy a gyógyszerészek tulajdonába kerüljön a patikai vagyon legalább 51 százaléka. Vállalják a gyógyszergyártókkal aláírt hároméves megállapodást, amit a piaci szereplőkkel együtt felülvizsgálnának.
A kormány nem pótköltségvetéssel, hanem a zárszámadásban a büdzsé többletbevételeiből rendezi az egészségbiztosító hiányát, az átcsoportosítások ugyanis mindig megszorításokkal járnak - válaszolta lapunk kérdésére Benyhe István. Az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára és a tárca vezetői tegnap a kórháztörvény végrehajtási rendeleteit ismertették meg a szakma és a sajtó munkatársaival. Pulay Gyula közigazgatási államtitkár érdeklődésünkre elmondta: a jogszabály az önkormányzati törvény módosítása nélkül is alkalmazható. Annak végrehajtási rendeletei egyebek között szabályozzák az alapellátás orvosai és az önkormányzatok szerződéskötésének feltételeit is, arra az esetre, ha az orvos megvásárolná a rendelőt és felszereléseit. Az ingatlan célvagyonnak számít, csak rendelőként használható.
Az alapellátásban dolgozó tízezer házi- és fogorvosi rendelő teljes privatizációját segíti a múlt év decembere óta igényelhető, havi 25-100 ezer forint közötti eszköz- és ingatlanvásárlási támogatás. Eddig négyezren éltek vele, 90 százalékuk eszközvásárlásra kötött támogatási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral - tudtuk meg Oberfrank Ferenc főigazgatótól. Zala megyében az orvosok 90 százaléka szerződött e célra, Nógrádban a doktorok 10 százaléka vette igénybe az ingatlantámogatást. Eddig 120 millió forintot utalt ki e célra a biztosító a rendelkezésére álló több mint 4 milliárd forintból. Ivády Vilmos helyettes államtitkár elmondta: ha a háziorvos praxisműködtetési jogot hitelre vásárol, a vételárnál 50 százalékos kamattámogatást kap a Széchenyi-tervből. Eddig mintegy száz pályázatot bíráltak el, ám a jövőben a privatizáció megugrására számítanak. A kamattámogatás az első évben 70, a másodikban 60, a harmadikban 50, a következő években 40-40 százalék, mértéke a jegybanki alapkamat.
Nógrádi Tóth Erzsébet
