Pluszpénzt kérnek a sertéstartók
Veszteségessé vált az első negyedévben a sertéstartás, miután a felvásárlási árak kilónként 297 forintra estek a tavalyi 335-ös átlagárhoz képest - hangzott el a termelői érdekképviselet tegnapi ülésén. A csökkenés oka, hogy a világpiaci árak mérséklődtek, miközben az FVM mintegy hárommilliárd forintos támogatást vont el az ágazattól. A feldolgozók jelenleg már csak 286 forintot fizetnek a hízókért, ami az árkiegészítő állami támogatásokkal együtt sem fedezi a 305 körüli önköltséget.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára leszögezte: a sertéstartók nehezményezik, hogy Vonza András agrárminiszter a mai napig nem hozott intézkedést a termelői pozíciók javítására, holott erre az illetékes minisztériumokat és szakmai szervezeteket tömörítő tárcaközi bizottság már februárban javaslatot tett. A titkár szerint az FVM azóta csak hitegette a gazdálkodókat, amivel fokozódó bizonytalanságot idézett elő. Jellemző a mai helyzetre, hogy a termelők a tegnapi ülésre az Agrárrendtartási Hivatal megbízott elnökét is meghívták, de a tárca részéről senki sem jelent meg - tette hozzá.
Az állattartók számításai szerint a sertéshizlalás 1999-ben veszteséges, 2000-ben nullszaldós volt, míg tavaly 8-9 százalékos nyereséget hozott. Az idei első negyed viszont a múlt évi eredmény jelentős részét már "elvitte". Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Románia áprilistól ismét bevezette a 15 százalékos CEFTA-vámot a magyar élősertés-szállítmányokra. Emiatt a kivitel leállt, ami a hazai piacon újabb árcsökkenést gerjeszthet - állítják a termelők.
A gazdálkodók kompenzációként az árkiegészítő állami minőségi támogatások hatforintos kilónkénti növelését követelik az FVM-től - mondta Tóth. Emellett azt is sürgetik, hogy a dotációt - amit ma csak az itthon levágott állatok után lehet igényelni - a tárca terjessze ki az élve exportált hízókra is. A termelők az élőállat-kivitel közvetlen támogatását is indokoltnak tartanák, ha a felvásárlási árak kilónként 285 forint alá csökkennének. Érdek-képviseleti számítások szerint az intézkedések - amelyeket egyelőre június 30-ig kellene életbe léptetni - csak mintegy 800 millió forintba kerülnének. Az összeg az ágazattól az idén elvont állami források 30 százalékát sem tenné ki. (HL)
