Jóléti rendszerváltás, javuló versenyképesség

A száznapos program kiadásai tovább rontják az egyenleget



A napokban elkészült kormányprogramból látszik, hogy az idei költségvetés egyenlegét nem az új kormány első száz napja borítja fel. Lapunk számítása szerint könnyen kijön a korábban bejelentett 200 milliárd forintból a kormány első száz napjában ígért kiadások fedezete. A költségvetési szakértőknek ugyanakkor komoly fejtörést okoz majd, miképp lehet a már április végén látható jelentős költségvetési hiány mellett is pótköltségvetés nélkül átvitorlázni ezt az évet. Az esztendő harmada után az egész évre tervezett 505,5 milliárd forintos hiány 62,5 százalékát mutatja az államháztartás.

A pedagógusok, majd az egészségügyiek és más közalkalmazottak 50 százalékos béremelése a központi költségvetéstől 85 milliárd forintos kiadást követel, de államháztartási szinten "mindössze" 55 milliárd forintba kerül, míg a következő évi büdzsét lapunk számítása szerint 185-190 milliárddal terheli.

A szabad demokraták kezdeményezésére kormányprogramba foglalt diplomás-minimálbér költségvonzata nem lesz magas, mert a szeptember-októberi 50 százalékos emeléssel lecsökken azon diplomás közalkalmazottak létszáma, akiknek a bére még mindig 100 ezer forint alatti. A Pénzügyminisztériumban egy korábban készült kimutatás alapján mindössze hétmilliárd forinttal rontaná az államháztartás egyenlegét a diplomás-minimálbér biztosítása - úgy számolja a Világgazdaság.

Érdekesség, hogy a statisztikai elszámolás sajátosságai miatt a GDP-t közel egy százalékkal emelhetik az idei emelések.

A hallgatói ösztöndíjak 30 százalékos növelése ez évben 0,3 milliárd forinttal terheli a költségvetést.

Az egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetésével az idén még nem számol lapunk. Ebből az adónemből 2002-ben 211,6 milliárd forintnyi bevételt vár a társadalombiztosítás.

A kormányprogram nem tartalmazza a családi pótlék idei emelésének pontos mértékét. Ez a támogatás ez évben a jelenlegi formájában 135 milliárd forintot visz el a költségvetésből. Jóval kisebb következménnyel jár az anyasági támogatás 50 százalékos emelése, hiszen a szeptemberi emelés esetén államháztartási szinten alig 0,35 milliárd forinttal rontja az egyenleget.

A leköszönő kormány által a két választási forduló között bejelentett nyugdíjemelés 74 mil-liárd forinttal emeli a nyugdíjkassza kiadásait, a nyugdíjalap idei várható bevételei erre nagyrészt fedezetet nyújtanak. A száz nap intézkedései között is szereplő egyszeri, 52 milliárdos további emelés az államháztartás egyenlegét az év végére 35-38 milliárddal rontja. Az özvegyi nyugdíjak 50 százalékos emelése pedig 25 milliárd forintba kerül.

Oláh Gábor



Szociális politika



Teljes idejű munkaviszonynak ismerik el a gyermekek és az ellátásra szoruló családtagok otthoni gondozását, és a minimálbérhez viszonyítják a díjazását, értékét megőrzik. A terhesség 4. hónapjától a családi pótlékkal megegyező új ellátást vezetnek be. Az anyasági támogatás értékvesztését 50 százalékos emeléssel ellensúlyozzák. A nyugdíjjárulék fizetésére a rész- és időszaki munkával is lesz lehetőség. Erősítik a biztosítási elvet. A rövid szolgálati idővel vagy alacsony összegű megtakarítással bíró idősek ellátásait viszont nem a nyugdíjrendszer bevételeiből, hanem költségvetési forrásból egészítik ki. A magánpénztári tagdíjat 6-ról 8 százalékra emelik. Kiegészítik és pontosítják az életjáradék folyósításának és valorizálásának szabályait. Az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal emelik, fokozatosan bevezetik a 13. havi nyugdíjat, visszaadják az 1999-ben "elvett" 52 milliárd forintot a nyugdíjasoknak. 75 éves kor felett folyósítják az "egyedülálló idősek pótlékát". Az önkormányzatokat segítik a a minimális szociális jövedelem rendszeresítésében.



Otthonteremtés



Tiszteletben tartják a lakástámogatással kapcsolatban tett hoszszú távú kormányzati kötelezettségvállalásokat. Növelni kívánják a támogatási rendszerben jelenleg csupán 5 százalékot kitevő, jövedelemtől függő "lakhatási" támogatást és vele a lakbértámogatás arányát. Összehangolják és együttműködésre ösztönzik az önkormányzatok és a magánvállalkozások bérlakás-építési programját. A bérlakásszám emelkedése várható a jelenleg privatizált paneles lakótelepi lakások egy részének megvásárlásával is. Megvizsgálják a lakásszövetkezeti bérlakásépítés lehetőségeit. A pályakezdő fiatalok részére garzonlakás-építési programot indítanak, amelyet lakás-előtakarékossági rendszerrel kapcsolnak össze. Támogatják a nyugdíjasházprogramot. Az önkormányzatokat arra ösztönzik, hogy az időskorúakkal eltartási szerződést kössenek. Állami és önkormányzati közös finanszírozással "albérlők" házait éppíttetnek a rászorulóknak. Az alacsony jövedelműek számára takarékossági formák kidolgozásával és a "szociálpolitikai támogatás" idei jelentős emelésével kívánnak esélyt teremteni.



Egészségügy



50 százalékkal emelik az egészségügyi dolgozók bérét. Még 2002-ben egyéves járóbeteg- és kórházi "komfortprogramot" indítanak egymilliárd forintos pályázható alappal, 50 százalékos vissza nem térítendő támogatással. Erősödik az alapellátás szerepe, 3-400 új háziorvosi és gyermek-háziorvosi körzet létrehozását támogatják. A háziorvosok kártyaalapú elszámolását fokozatosan szolgáltatáselvű finanszírozással egészítik ki. A fogászati alapellátásban újraszabályozzák a finanszírozást. Ösztönzőkkel is támogatják, hogy az egészségügyi intézmények közhasznú társaságokká, gazdasági társaságokká alakuljanak át. A szakrendelők leválását bátorítják. Fokozatosan megszüntetik a fix öszszegű egészségügyi hozzájárulást, ezzel párhuzamosan ösztönzik az egészségcélú előtakarékosságot. "Modellezik" a biztosítási reform lehetséges változatait. Bevezetik az ápolási biztosítást. Fokozatosan megszüntetik a biztosító kötelező szerződéseit. Jogszabályba foglalják a gyógyszerek ártámogatásának elveit. Kiépítik a családi patikák rendszerét, liberalizálják a gyógyszertárak engedélyezését.



Gazdaságpolitika



2003-tól az államháztartást az EU-elvek alapján veszik számba, a hiányt 2006-ra a GDP 2,5 százalékára mérséklik. A 2003-2004-re szóló, az idén elfogadandó módosítások alapján csökkentik a személyi jövedelemadó-terhelést, a minimálbért kereső alkalmazottak adómentességet kapnak. Csökkentik az adónemek számát, az adózók befizetései szempontjából összevonják az azonos adóalap utáni terheket. Bevezetik az egyszerűsített vállalkozási adót. Mérséklik a forgalmi adózásban fennálló különbségeket, módosítják a helyi adózás keretszabályozását. Befejezik a kárpótlási jegyek beváltását részvényekre. Módosítják a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvényt. A közalkalmazottak körében 2002 közepétől 2004. január 1-jéig egyszeri, jelentős bérkiigazítás valósul meg, majd minden évben a GDP-t meghaladóan növelik a kereseteket. Az árfolyam-politika jelenlegi kereteit megtartják. Eltörlik az árfolyamnyereség-adót, tőkepiaci módszereket alkalmaznak a privatizációban, ösztönzik a vállalatok tőzsdére vitelét. Az szja-n belül a duplájára növelik az önkormányzatoknál maradó részt.



Infrastruktúra



Az energetikában végrehajtják a liberalizációt, alapvetően piaci eszközökkel avatkoznak be. A gazdaságilag szükséges, de a lakosság számára túlzott terhet jelentő áremelkedések elkerülésére állami szerepvállalás lehetséges. A fogyasztói árváltozások esetén a szükséges kompenzációról - a rászorultak körében szociális alapon - költségvetési és egyéb külső források bevonásával, illetőleg szociális tarifa alkalmazásával az állam gondoskodik. Stratégiai cél az M0-s, M3-as, M5-ös, M7-es autópálya és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének befejezése, folytatása, továbbá a 4-es, 6-os és 8-as főközlekedési út gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Új egyetemes internetszolgáltatási programot alakítanak ki, ami versenyre épül és fokozatosan alanyi joggá teszi a világháló elérését. Azoknak a családoknak, amelyek legalább egy 14-25 év közötti gyermeket nevelnek, anyagilag támogatják a számítógéphez jutást és az internet elérését. Jelentős árcsökkenést kívánnak elérni úgy, hogy innovatív árformák is keletkezzenek. Internetesítik a közigazgatást.



Mezőgazdaság



Még 2002-ben új agrárrendtartási törvényt terjesztenek elő, és fokozatosan intervenciós rendszert vezetnek be (a gabonaszektorban szintén már 2002-ben). A termelés hitelterheit az idén mérséklik, a kedvezőtlen adottságú térségekben hároméves adósságcsökkentő programot indítanak. Egyszerűsítik és átláthatóbbá teszik a támogatási rendszert, ezen belül jelentősen növelik a fejlesztési támogatások arányát. Emelik az őstermelők adómentes jövedelmének határát. A földtörvénycsomagot 2002-ben módosítják. Megteremtik a tartós földbérlet kedvező feltételeit, a bérlet időtartamának növelését adókedvezménynyel ösztönzik. Kialakítják a birtokpolitika alapelveit. Az átalakított nemzeti földalapot társadalmi ellenőrzés mellett működtetik. A szövetkezeti üzletrészek felvásárlását befejezik. Módosítják a szövetkezeti törvényt, javítják a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeit. Kidolgozzák a "földért járadékot" program jogi kereteit. Egyszerűsítik a szőlő- és bortermelőket sújtó jövedéki szabályokat. Megteremtik a SAPARD-program működési feltételeit, egyidejűleg felülvizsgálják a programot.