A rosszabb környezetben is több a milliomos

Tavaly közel 200 ezerrel nőtt azok száma a világon, akiknek pénzügyi vagyona - az ingatlanok nélkül - meghaladta az egymillió dollárt. Számuk így 7,1 millióra növekedett, ami majdnem 3 százalékos bővülést jelent. Hasonló arányban nőtt a tulajdonukban lévő vagyon nagysága is, amely 2001-ben elérte a 26 200 milliárd dollárt a két tanácsadó cég becslése szerint. Tavaly a milliomosok száma ugyancsak közel 3 százalékkal bővült, vagyonuk azonban akkor 6 , míg 1999-ben 18 százalékkal lett nagyobb.

Ez a legalacsonyabb vagyonnövekedési ütem, amelyet az éves jelentések 1997-es kezdete óta regisztráltak - kommentálta az adatokat Kelly Martin, a Merrill Lynch nemzetközi magánügyfelekkel foglalkozó csoportjának elnöke. Szerinte a rendkívül nehéz piaci körülményeket figyelembe véve azonban nem is rossz ez az eredmény. Mindez azt mutatja, hogy tehetős befektetők okos politikát folytattak 2001-ben tőkéjük értékének megőrzésére ? tette hozzá Martin.

A rossz reálgazdasági folyamatokat mutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 2001-ben a globális GDP-növekedés 2,5 százalékra lassult a 2000-ben regisztrált 4,7 százalékról. Eközben a vezető tőzsdéken a részvények összesített piaci értéke 13 százalékkal zuhant. Eközben azonban voltak olyan piaci szegmensek, amelyekben áremelkedés volt megfigyelhető. Az amerikai S&P 500 részvényindex például 11,9 százalékkal esett 2001-ben, az indexben szereplő papírok több mint 40 százaléka jelentősen drágult ezalatt. A kis piaci értékű vállalatok részvényei például egész jól teljesítettek, számos milliomos pedig még időben felismerte ezt a "lopakodó hosszt" - vélekedett Martin.

A sikerekben szerepe lehetett annak is, hogy a befektetők a hagyományosnak tekintett értékpapírok helyett egyre több pénzt fektettek a különböző származékos ügyletekbe, fedezeti, illetve kockázati tőkealapokba. A jelenséget jól érzékelteti, hogy tavaly 34 százalékkal nőtt a fedezeti alapokban kezelt eszközök értéke, amelyből a legnagyobb részt magánszemélyek vagyona tette ki. Érdekes még megemlíteni, hogy az észak-amerikai befektetők inkább belföldön helyezik el pénzüket, és jobban kedvelik a részvényeket, míg európai társaik előszeretettel viszik pénzüket off-shore helyekre, viszont előnyben részesítik a fix kamatozású papírokat.

Regionális felosztásban elmondható, hogy a kevésbé fejlett országok milliomosainak viszonylag jó éve volt a tavalyi. A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport milliomosainak összesített pénzügyi vagyona átlagosan 1,9 százalékkal bővült 2001-ben, míg a szervezeten kívül esőké 4,7 százalékkal.

Az USA gazdagjait igen érzékenyen érintette a tőzsdék gyenge teljesítménye, hiszen hagyományosan az ő portfóliójukban a legnagyobb a részvények aránya. A milliomosok száma és vagyonuk így is nőtt, és 7600 milliárd dolláros nagyságával a világ milliomosvagyonának 29 százalékát tette ki. Az amerikai milliomosok vagyona egyébként 1986 óta 313 százalékkal nőtt, 2006 végére pedig elérheti a 11 200 milliárd dollárt a becslések szerint.

A jelentés szerint Európában - beleértve Közép- és Kelet-Európát is - sem a milliomosok száma, sem vagyonuk nagysága nem változott 2001-ben. Ennek fő oka az európai részvényárfolyamok esésében keresendő. Az európai tőzsdék összkapitalizációja tavaly mintegy 20 százalékkal zuhant dollárban kifejezve, részben azért, mert a helyi valuták gyengélkedtek a zöldhasúval szemben.

Az európai milliomosok ennek ellenére összességében őrzik vezető helyüket a világranglistán, hiszen továbbra is az összvagyon 32 százalékával rendelkeznek. A tulajdonukban lévő eszközök értéke 1986 óta 440 százalékkal nőtt, 2006 végére pedig elérheti a 12 300 milliárd dollárt. Az Egyesült Államoktól eltérően, ahol sok az újonnan szerzett vagyon, Európában nagyobb az aránya az öröklött gazdagságnak.

A kontinensek versenyében Ázsia (a csendes-óceáni térséggel együtt) a harmadik a vagyonok tekintetében 20 százalékos részesedéssel, majd Latin-Amerika következik 13 százalékkal, utána a Közel-Kelet 4, Afrika pedig 2 százalékkal. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az adott vagyonon hányan osztoznak, akkor azt találjuk, hogy Latin-Amerikában és Afrikában körülbelül négyszer akkora az átlagos vagyonnagyság, mint a világ más részein.

A jelentés külön foglalkozik az "ultragazdagokkal", akinek vagyona - szintén ingatlan nélkül - meghaladja a 30 millió dollárt. Az ő számuk 2,6 százalékkal, 57 ezerre nőtt tavaly, míg a tulajdonukban lévő vagyon 3 százalékkal, 8370 milliárd dollárra.

Munkatársunktól