A magyarországi fogyasztók részéről jelentkező kereslet közelmúltbeli bővülése szükségszerűen kezd kihatni az infláció alakulására is - mutat rá legfrissebb elemzésében a Kelet-Közép-Európára és Oroszországra szakosodott PlanEcon.

A washingtoni kutatóintézet elemzője, Zbyszko Tabernacki szerint ezzel is magyarázható, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai tanácsa május végén 50 ponttal, 8,5-ről 9 százalékra emelte az alapkamatot. Az amerikai elemző ugyanakkor a magyar gazdaságpolitika alakításával kapcsolatban jó hírnek tartja, hogy a jegybank hajlandó kommunikálni a kormánnyal az infláció leküzdését szolgáló küzdelemben a politika koordinálása érdekében. Szerinte bár mindkét fél megvalósíthatónak tartja az év végi 3,5-5,5 százalékos inflációs célkitűzést, vannak aggályok azt illetően, hogy le lehet-e szorítani a rátát az előírt 2,5-4,5 százalékos tartományba a jövő év végére. A PlanEcon szakértője szerint a kompromisszumot e kérdésben még az előtt kell kialakítani, hogy a gazdasági stratégiát felvázoló papírt az Európai Bizottság elé terjesztik augusztus 16-ra. Az EU-standardokon alapuló deficitre vonatkozó becslések eltérőek, de egyesek szerint az idei államháztartási hiány jóval meghaladhatja a GDP 6 százalékát - hívja fel a figyelmet a PlanEcon szakértője. (BGy)