Átrendezik a büdzsé sorait
Jelentősen átrendezi a büdzsé sorait a költségvetés-módosításnak nevezett, ugyanakkor 12 különféle törvényt is változtató, sokadik "salátatörvény-javaslat", melyet tegnap nyújtott be a parlamentnek a kormány. Egyelőre nem változik meg a költségvetés egyenlege, de mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldal 250 milliárd forinttal lehet több a központi költségvetésben, amennyiben a képviselők rábólintanak a benyújtott törvényjavaslatra. Általános forgalmi adóból 74,5 milliárddal, személyi jövedelemadóból 89,5 milliárddal látnak ma többet befolyni a PM-ben. A költségvetés általános tartaléka - akárcsak tavaly - az idén is több mint duplájára emelkedik az évközi módosítással. A többletkiadás forrását a törvény a bevételi előirányzatok megemelésével biztosítja. A központi költségvetés 46,1 milliárddal támogatja meg a nyugdíjalapot, további 6,3 milliárdot fizet nyugdíjszerű ellátásokra. Az egészségbiztosítási alapba 35,1 milliárdot utal. Az egészségügyi alapot is érinti a nyugdíjemelés, 7,5 milliárdot kell erre fordítania. Az egészségbiztosítási járulékokból a tb-alrendszer 69,3 milliárdnyi saját többletbevételre tesz szert. Az alap bevételeiből 46 milliárdot kap a gyógyszerkassza, gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 50 milliárddal jut több.
A salátatörvény-javaslat eloszlatja a pótköltségvetés veszélyét a Pénzügyminisztérium feje felől azzal, hogy pontos keretbe önti, mikor kell a büdzsé összes számát újra megalkotni. A jelenlegi szabályozás még úgy fogalmaz, hogy ezt akkor kell megtenni, ha az alrendszerek tervezett egyenlegét tartósan és jelentősen veszélyeztető körülmények lépnek fel. A friss javaslat az alrendszerek egyenlegét összevontan kezeli, és mindaddig nem kell a pótköltségvetéssel járó többlettehertől tartani, ameddig az együttes egyenleg kevesebbel tér el az előirányzattól, mint a kiadási főösszeg 5 százaléka. Az idén például ez azt jelenti, hogy az államháztartás hiánya akár 365 milliárd forinttal is túllépheti a tervezett 505,5 milliárdot. Lapunk úgy tudja, hogy ebben a megfogalmazásban az MSZP-frakció kifejezett kérésére került be a törvényjavaslatba.
Az MNB-ről szóló jogszabályt módosító részből kitűnik, hogy a beterjesztők ismét felügyelőbizottságot küldenének a MNB-hez. Az jegybank tulajdonosi ellenőrzéséért felelős szervezet 4 tagját az Országgyűlés választja, további két tagot pedig a pénzügyminiszter delegál. A jegybank árfolyamkérdésekben meglévő autonómiáját is korlátoznák. A jelenlegi törvény még csak az árfolyamrendszer típusának megválasztását engedi a kormánynak - természetesen az MNB-vel egyetértésben. Már az árfolyamrendszer valamennyi jellemzőjéről - a sávszélességről, a középárfolyamról, valamint a valutakosár összetételéről is a kormány dönthet. (OG)
Munkatársunktól
