Az OECD figyelmeztet a büdzsé hiányára

A tavalyi világgazdasági lassulás nagymértékben visszavetette ugyan az exportot és a magánberuházásokat Magyarországon, ám ezt nagyrészt ellensúlyozta a fiskális expanzió és a reálbérek 8 százalékos emelkedése. Ezek együttes hatásaként megélénkültek az infrastrukturális beruházások, a lakásépítések és a magánfogyasztás, állapítja meg most közzétett országértékelő tanulmányában az OECD. Bár a belföldi árakra jelentős inflációs nyomás nehezedett, az erősödő forint révén olcsóbbá vált az import, és az árszínvonal-emelkedés üteme az év végére 7 százalék alá csökkent. A turizmus növekvő bevételei révén mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiánya, a munkanélküliség pedig 6 százalék alá esett.

A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan azonban a munkaerőpiacon újfajta feszültségek jelei mutatkoznak, figyelmeztet a jelentés. A magasan képzett, olcsó munkaerő kínálata kezd a kereslet alá esni, miközben az alacsony képzettségűek munkaerő-piaci részvételi aránya az OECD-országok közül a legalacsonyabb. Az OECD szakértői a probléma megoldására egyrészt az általános képzettségi szint emelésére irányuló erőfeszítések növelését, másrészt - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások mérséklése révén - a képzetlen munkások iránti kereslet emelését javasolják.

Az OECD kulcsfontosságúnak tartja a költségvetés konszolidációját, hangsúlyozva: ennek során el kell kerülni a viszonylag gyors dezinflációt célzó monetáris politikával való költséges konfrontációt. A jelentés valószínűtlennek nevezi, hogy a konszolidáció a közkiadások mélyreható reformja nélkül megvalósítható lenne. Ennek során elkerülhetetlen lesz a középtávú kiadási prioritások jelenleginél egyértelműbb megfogalmazása, jobb és a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tévő fiskális mutatók alkalmazása, a kvázi költségvetési intézmények kiadásainak visszafogása, valamint a közszolgáltatások hatékonyságának növelése.

Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedési üteme az idén 3,5 százalékosra lassul. Az év második felében azonban megélénkül a külső kereslet, és az export erősödése révén 2003-ban a 4 százalék fölötti bővülésre lehet számítani. A növekedést leginkább a túl gyors béremelkedés, illetve a versenyképesség ebből fakadó romlása veszélyeztetheti. (BÁ)

Munkatársunktól