Egyre több a kalózszoftver

Már második éve emelkedik a világ országaiban felhasznált tisztázatlan eredetű számítógépes programok aránya, amire a felmérések kezdete óta nem volt példa - áll a BSA éves jelentésében. A legnagyobb szoftvergyártó cégek által létrehozott nemzetközi szervezet tavalyi évről készített jelentéséből kiderül: az 1999-ben mért 36 és a 2000-es 37 százalék után 2001-ben öt éve nem tapasztalt szintre, 40 százalékra emelkedett a kalózszoftverek aránya világszerte. Ezzel szemben az illegális szoftverek alkalmazásával okozott kár valamelyest csökkent, s a 2000-ben mért 11,75 milliárd után tavaly nem haladta meg a 10,97 milliárd dollárt.

A BSA szakértői szerint ugyanakkor a csökkenő veszteség mögött elsősorban az eladott szoftvermennyiségnek az informatikai szektort különösen sújtó gazdasági lassulásra visszavezethető visszaesése, a viszonylag erős dollár, továbbá az ezek miatt bekövetkezett árcsökkenés áll. Ennek ellenére a gyártó cégek vesztesége így is mindössze 10 százalékkal csökkent az eddigi csúcsot jelentő 1999-es 12,16 milliárd dollárhoz képest. A kár nagysága a gazdasági recesszió kedvezőtlen hatásainak kitett Észak-Amerikában és Nyugat-Európában - az illegális szoftverek arányának emelkedése ellenére - érezhetően csökkent, míg azon régiók többségében, amelyeket a lassulás kevésbé érintett és a kalózprogramok aránya eleve magasabb volt, az ebből keletkezett veszteség is tovább növekedett.

Leginkább továbbra is az jellemző, hogy a vállalkozások a megkötött szerződésekben meghatározottnál jóval nagyobb számban alkalmazzák a megvásárolt programokat, de széles körű a kisebb szerelőműhelyekben végzett másolás, az internetről történő jogtalan letöltés is. Emellett elsősorban egyes távol-keleti államokra jellemző, hogy ipari szinten gyártják és hozzák forgalomba az általuk lemásolt szoftvereket.

Nem jelentett kivételt ez alól Kelet-Európa sem, amely - elsősorban a volt szovjet utódállamoknak "köszönhetően" - továbbra is tartja első helyét a "legfertőzöttebb" régiók rangsorában. Igaz, a kalózszoftverek aránya több nyugat-európai államban, így Német- és Franciaországban is emelkedett valamelyest. A kelet-európai régióban továbbra is Oroszországban, valamint Ukrajnában a legmagasabb az illegális programok aránya 87-87 százalékkal, míg a legkedvezőbb Csehországban a helyzet, ahol a szoftverek mindössze 43 százaléka tisztázatlan eredetű.

A 14 országot tömörítő régión belül Magyarország viszonylag előkelő - második helyet jelentő - pozíciót foglal el, ugyanis a 2000-es adatokhoz képest további 3 százalékkal csökkent a kalózprogramok aránya: ezzel együtt az idehaza használt szoftverek 48 százaléka továbbra is tisztázatlan eredetű. Lényegesen kedvezőbb a helyzet az ebből eredő veszteséget tekintve, ami 1997 óta nem tapasztalt alacsony szintre, 26,63 millió dollárra esett vissza a 2000-es 41,25 millió dollárt követően. Ez az érték így is az ötödik legmagasabb a régióban. "A tendencia kedvező, de a távlati cél továbbra is az, hogy Magyarország elérje az Európai Unió tagállamaiban mért átlagot, ami 2001-ben 37 százalék volt" - mondta lapunknak Sebők Erzsébet, a BSA Magyarország főtitkára.

Az elmúlt években Magyarországon is több nagyszabású kampány indult az illegális szoftverek használatának visszaszorítása érdekében. A BSA magyarországi szervezete - a 2000-ben indított akció befejezését követően - az idei év márciusában indított újabb kampányt, amelynek keretében megyéről megyére haladva eddig több mint kétezer vállalkozást szólítottak fel szoftvergazdálkodásuk rendbetételére, a rendőrség pedig az első szakaszban közel kéttucatnyi céggel kapcsolatban indított vizsgálatot illegális szoftverhasználat gyanúja miatt. Az elmúlt években országos szinten a rendőrség által szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt indított nyomozások száma is jelentősen emelkedett, ami az 1999-es 13 ezerhez képest a tavalyi évben már meghaladta a 19 ezret.

Németh I. Gergely