Elavult adatok a PM jelentésében

Az idén már nem teljesülnek azok a számok, melyeket tavaszszal küldött hazánk az Európai Uniónak a makrofolyamatok alakulásáról. Az uniós csatlakozási folyamat keretében ez év tavaszán összeállított notifikációs jelentésben a kormány még 4,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolt, ám László Csaba pénzügyminiszter tegnap már 6-6,5 százalékosat valószínűsített.

A pénzügyminiszter már a hivatalba lépését követő második napon jelezte: nem tartható a 4,9 százalékos ESA95 deficit, akkor 1 százalékpontnyi növekedést látott elképzelhetőnek. A tegnapi megnyilatkozása volt az első, amikor némileg eltért korábbi prognózisától, és a 6 százalék körüli helyett 6-6,5 százalékos államháztartási hiányt említett. A fél százalékpontos eltérés 70 milliárd forintot jelent.

Úgy tudjuk, hogy a hiányt a gazdasági kabinet is a pénzügyminiszteri becslés felső értékére, 6,5 százalékos nagyságúra várja - legalábbis ez szerepelt azon a makropályán, melyet a költségvetést módosító törvénytervezet megtárgyalásakor használt - két hete. Úgy tudjuk, már a notifikációs jelentés összeállításakor is egyértelmű volt a Pénzügyminisztériumban, hogy a dokumentum számai nem tarthatók.

Az uniós módszertan szerint számolt egyenlegben tágabb szervezeti kör található meg, mint amelyet a hazai GFS alapú statisztika tartalmaz. Brüsszel felé számot kell adni az ÁPV Rt., valamint a kormányzat által irányított nonprofit szervezetek (közalapítványok, közhasznú társaságok) gazdálkodásáról. De figyelembe kell venni a Magyar Fejlesztési Bank autópályával kapcsolatos kiadásait, valamint a szövetkezeti üzletrészek állami felvásárlásának költségeit is. Mindezek - legalábbis az uniós adatszolgáltatás szerint - 1,5 százalékponttal rontják az idén az egyenleget. A PM által is ismert üzleti tervek szerint a hiány növekedése ezt további 1,7 százalékkal haladta volna meg, azaz összességében a fenti tételekkel már 6,6 százalékra rúgott volna az éves deficit.

Oláh Gábor