Gyengélkedik a német külkereskedelem
Az utóbbi napokban záporoznak a német gazdaságról szóló kedvezőtlen makrogazdasági adatok. A múlt hét végén a munkanélküliségi ráta kedvetlenítette el a közgazdászokat, tegnap pedig az áprilisi kiskereskedelmi forgalom bizonytalanította el a befektetőket.
A kiskereskedők 2,4 százalékkal alacsonyabb bevételt értek el áprilisban, mint egy hónappal korábban, de még a tavalyi év áprilisához viszonyítva is 1,9 százalékos a visszaesés. Ez elég vaskos meglepetés, különösen annak fényében, hogy az elemzők 0,3 százalékos csökkenést vártak márciushoz képest. Az egyre feszültebb munkapiaci helyzet hatására a lakosság a vártnál is kevesebbet költ fogyasztási cikkekre, ez pedig nehezíti a vállalatok talpra állását.
Úgy tűnik tehát, hogy miközben a termelői szektorban már kedvező jelek mutatkoznak - áprilisban négy hónap után először emelkedett az ipari megrendelések volumene -, a kiskereskedelmi oldalon még várat magára a fellendülés. A trendfordulót az idei második negyedévre várják a szakértők.
Közgazdászok szerint legfőbb ideje, hogy a belföldi fogyasztás is szerepet vállaljon a német GDP növelésében, amelyet eddig gyakorlatilag az export húzott ki a recesszióból. Most pedig, a legfrissebb kereskedelmi mérlegadatok szerint, a külkereskedelem is gyengélkedik. Az első negyedévben 2,2 százalékkal, 156 milliárd euróra csökkent a tavalyi első három hónaphoz viszonyítva. Januártól március végéig 11,2 százalékkal csökkent a behozatal. Ez magyar szempontból sem szerencsés, hiszen Magyarország legnagyobb exportpiaca a német. Szerencsére azonban, a KSH-adatok alapján, egyelőre ez még nem érződött a magyar exportban. Hazánk az első negyedévben 4,45 milliárd euró értékben szállított árut Németországba, ami 10,9 százalékos éves növekedést jelent. (LÁ)
Munkatársunktól
