Iránnal szeretnének kereskedni az európaiak
Az unió külügyminiszterei azzal bízták meg Chris Patten külügyi biztost, hogy kezdjen kereskedelmi és együttműködési tárgyalásokat Iránnal. A majdani megállapodás az emberi jogok és a tömegpusztító fegyverek kérdését is érinteni fogja - tudósít az AFP. A külügyminiszterek Izrael, illetve az Iránt a "gonosz tengelyének" részeként emlegető Egyesült Államok nyomása ellenére hozták meg a teheráni kormány reformszárnyát erősíteni hivatott döntésüket.
Elsősorban a brit kormány ragaszkodott annak rögzítéséhez, hogy a kereskedelmi tárgyalások csak a kényesebb, politikai és emberi jogi kérdések rendezésével párhuzamosan haladhatnak majd. A külügyminiszterek mégsem egy "vegyes megállapodás" megkötését célozzák, így az egyezményt nem a nemzeti törvényhozásoknak, hanem az Európai Parlamentnek kell majd ratifikálnia. Az EU ezzel a módszerrel igyekszik lerövidíteni a ratifikációs folyamatot, amely a tagállamok parlamentjeiben akár öt évig is elhúzódhatna - írja a Financial Times.
A megállapodás tovább növelheti az európai vállalatok versenyelőnyét amerikai riválisaikkal szemben, akik Washington tilalma nyomán nem üzletelhetnek Iránnal. Az EU ezzel szemben az ázsiai ország legfőbb kereskedelmi partnere: 2000-ben az unió Iránba irányuló exportja 5,2, onnan származó importja pedig 8 milliárd euróra rúgott. Az uniós import több mint 80 százalékát olajtermékek teszik ki. Irán birtokolja a világ olajtartalékainak 9, és gáztartalékainak 13 százalékát.
Az uniós külügyminiszterek nyilatkozata leszögezi: "a Közel-Kelet vonatkozásában az EU arra bátorítja Iránt, hogy akadályozzon meg minden, a politikai rendezés útjára való visszatérést veszélyeztető akciót". Az európai fővárosokban úgy látják, hogy a Teheránnal ápolt kapcsolatok erősítése létfontosságú a Közel-Kelet, a Perzsa-öböl és Közép-Ázsia biztonságának növelése érdekében.
VG-összeállítás
