Jelentős egyszeri hatások
Több egyszeri tényező is befolyásolja az év második felében az infláció jelzőszámaként elfogadott fogyasztói árindex alakulását. Az egyik ilyen a jövedéki adó egyes tételeinek megemelése. A gázolaj esetében 6, a benzinnél 10 százalékpontos jövedéki adóemelés valósul meg. Figyelembe véve, hogy a lakosság fogyasztási szerkezetében átlagosan milyen arányt képvisel az említett két termék, a 12 havi árindex 0,2 százalékponttal emelkedik - mondta Forián Szabó Gergely, a Budapest alapkezelő elemzője. Ezt a piac már többé-kevésbé figyelembe vette az előrejelzések készítésénél, így emiatt nemigen változott a vélemény az inflációs tendenciákról.
Meglepő módon sokkal nagyobb tétje van a fogyasztói kosárban szinte elenyésző súllyal bíró televízió-előfizetési díj eltörlésének. Nem tisztázott ugyanis, hogy ilyenkor mit kell tennie a statisztikának. (Ezzel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal - az Eurostat ajánlásait is figyelembe véve - július 11-én közli döntését.)
Az egyik szóba jöhető megoldás: a szolgáltatást kiveszik a kosárból, a súlyát felosztják a többi termék között. Ám ez súlyosan ütközne a módszertani alapelvvel: év közben a fogyasztási szerkezetet kifejező kosárban jelentős változtatás nem hajtható végre.
A másik megoldás: a súlyt "rokon termékek", például a kábeltelevízió-előfizetési díjak között osztják fel. Ám probléma: míg a lakosság a kormányzati döntés következtében ugyanazon termék- és szolgáltatásmennyiségért kevesebbet fizet, az árstatisztika inflációemelkedést mutatna ki. Ennek oka, hogy a piaci átlagnál sokkal erőteljesebben dráguló termékek súlya emelkedne.
A legegyszerűbb megoldás, ha a terméket nem vezetnék ki a kosárból, az árát - a valóságnak megfelelően - 1 forinttal vennék figyelembe. Még egy ilyen kis súlyú termék csaknem 100 százalékos árcsökkenése igen érzékenyen érintené a 12 havi fogyasztói árindexet. A módszer alapján 0,35 százalékkal csökkenne az infláció. E módszer ellen is vannak érvek, így az, hogy miért szerepeljen a lakossági kiadások között egy olyan termék, amelyért nem kell fizetni.
A kérdés jelentőségét tovább növeli, hogy jelenleg szinte hajszálra ennyi a különbség a decemberi inflációs várakozások és a jegybank év végi célsávjának felső széle között. Vagyis ha ezt a statisztikai módszert választják, könnyen lehet, hogy éppen ez a kis tétel menti meg a jegybanki célt.
Forián Szabó Gergely szerint a fenti hatásokat is figyelembe véve a június-júliusban csökkenni fog az infláció. A májusi 5,6 százalékos fogyasztói árindex után 5,4, illetve 5,3 százalékos lesz a mutató - jósolja az elemző, aki szerint kockázatokat az idényáras termékek áralakulása hordoz. (MI)
Madár István
