Jó-e, ha csökken a deficit?

Korántsem biztos, hogy örvendetes tendenciákat takarnak a külkereskedelmi forgalom első négyhavi adatai. A kivitel - euróban mérve - 8,7, a behozatal 5,3 százalékkal haladta meg a 2001. január-áprilisi szintjét. Miután az export gyorsabban bővült, mint az import, javult az egyenleg, amely az idén április végén durván 1,05 milliárd eurós hiánnyal zárt, közel 300 millió euróval kedvezőbbel, mint tavaly ilyenkor.

Az export teljesítménye egyszeri hatásnak tudható be - véli Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Véleményét alátámasztja a Központi Statisztikai Hivatal közleménye is, amely rámutat: a feldolgozott termékek exportjának (euróban mérve 12 százalékos) bővülése jelentős mértékben a világpiacon néhány hónapja nagy sikerrel bevezetett videojáték kivitelének tudható be. Ám (mint lapunk korábban beszámolt róla) az X-Box gyártását harmadik országba helyezi az anyavállalat. Az exportban egyébként a közel 57 százalékos súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök árufőcsoportja - euróban mérve - az átlagon aluli dinamikával nőtt (3,8 százalékkal). Ugyanakkor a jóval kisebb súlyt (6,4 százalékosat) képviselő élelmiszerek, dohány, italok csoportjából 12,6 százalékot exportáltak, mint egy évvel korábban.

Importoldalon látható, hogy még a negyedik hónapban sem indultak be a beruházások - mutat rá Forián. Az első négyhavi 5,3 százalékos behozatalbővülésen belül azonban áprilisban már némi gyorsulás észlelhető: az egyhavi importdinamika ugyanis 7,7 százalékos volt. (Az egyhavi, áprilisi kivitel is élénkülést tükröz egyébként a maga 11,2 százalékos dinamikájával.) Az 52,6 százalékos súlyt képviselő gépek, szállítóeszközök importja 6,2 százalékkal növekedett, miközben az élelmiszerek, ital, dohány csoporté 19,7 százalékkal. (Az egyenleget az is javította, hogy a nemzetközi árak mérséklődésének köszönhetően) 6,5 százalékkal került kevesebb euróba az energiahordozók külpiacról történő beszerzése, mint a bázisidőszakban.)

Forián emlékeztet arra, hogy a rendelkezésre álló első negyedéves adatokból is látszott, elsősorban az állami támogatással megvalósuló beruházások jelentették a húzóerőt, miközben a feldolgozóipari, gépipari invesztíciók nemigen javították a helyzetet. Az elemző azonban hangsúlyozza: nem arról van szó, hogy csökkennének a termelőkapacitások, csak arról, hogy a kapacitásbővülés üteme lassúbb. Ám miután a külső keresletben már érkeznek az első kedvező jelek (mint a tegnap napvilágot látott németországi ipari megrendelések alakulása vagy pár napja az Ifo-index vártnál is nagyobb mértékű javulása), előbb-utóbb nálunk is beindul az ipari növekedés (az Ifo-index mozgását ugyanis durván egy hónapos késéssel a magyar ipari termelés is követni szokta), ami közvetetten a kereskedelmi forgalmon is lendít.

Forián egyébként 8-10 százalékos külkereskedelmi forgalombővülésre számít az idén, ám - mint mondja - ez nem jelent majd egyenlegjavulást. Sőt, ha felpörög a növekedés, akkor még inkább romlik a szaldó, ami a jövőre nézve korántsem rossz. Miként nem volt örvendetes a tavalyi pozíciójavulás sem. (NVZs)

Munkatársunktól