Kihasználatlan munkalehetőségek
Kölcsönösségi alapon Magyarország ez idáig nyolc állammal kötött foglalkoztatási egyezményt. A megállapodás lényege, hogy az adott ország a munkaerőpiac vizsgálata nélkül ad ki a kvóták alapján meghatározott számú engedélyt. A magyar szakmunkások körében Ausztria és Németország a legvonzóbb, a román, szlovák és luxemburgi munkalehetőségekkel nem élnek.
Bár egy közelmúltban életbe lépett, kölcsönösségi alapon megkötött kormányközi foglalkoztatási egyezmény révén már összesen nyolc országba - Ausztriába, Luxemburgba, Német-, Francia- és Csehországba, Romániába, Szlovákiába és Svájcba - utazhatnak munkavállalás céljából a magyar szakmunkások, nem mindegyik ország esetében töltik ki az engedélyezett keretszámot. Míg a német és az osztrák kvótákat pillanatok alatt betöltik a jelentkezők, addig Luxemburgban, Romániában és Szlovákiában elvétve vállal munkát magyar szakember. Ugyanakkor például a szlovákok a magyarországi lehetőségeiket minden évben kihasználják, és igény mutatkozik a jelenlegi keretszám emelésére is. Ők jellemzően a határ menti megyékben működő cégeknél - a Philipsnél, a Suzukinál - helyezkednek el. A Luxemburggal megkötött, 20 főre szóló egyezményt eddig mindössze 2-3 fő vette igénybe - ők a vendéglátásban helyezkedtek el -, így az egyezménynek a gyakorlati haszna inkább a kapcsolaterősítés.
Magyarország legkorábban Németországgal kötött munkavállalókról szóló kétoldalú megállapodást. Az 1990 óta működő vendégmunka-vállaló egyezmény keretében a kontingens évente kétezer fő, német részről azonban mindössze néhány, főleg nyelvtanári pályázat érkezik. A főleg a vendéglátóiparban munkát vállaló magyar szakmunkások száma viszont tavaly majdnem elérte az 1700-at. Az engedélyt egyébként egy évre adják ki.
Szezonális megállapodás alapján minden évben, legfeljebb három hónapra vállalható munka a mező- és erdőgazdaságban, a vendéglátóiparban, a zöldség-, gyümölcs- és fafeldolgozásban. E program keretében tavaly 5100 magyar kapott munkavállalási engedélyt. Vállalkozói szerződéssel magyar vállalat alkalmazásában tavaly októbertől egy adott hónapban 7060 magyar dolgozhat kint. Közel két éve gyorsított és egyszerűsített eljárással kaphatnak magyar informatikusok munkavállalási engedélyt, az ott tapasztalható informatikushiány enyhítésére 10 ezer külföldi informatikust várnak. A magyar számítástechnikai szakemberek számára azonban az évi körülbelül 40 ezer eurós kezdő fizetés nem igazán csábító.
Annál inkább népszerű az Ausztriával 1998-ban megkötött gyakornoki és határ menti ingázói egyezmény, melynek keretében évente összesen 1800 magyar vállal munkát. A keretszámokat már márciusra betöltötték a magyar jelentkezők.
A kormányközi egyezmények lényege, hogy az ezek keretében jelentkező szakmunkás az adott ország munkaerőpiacának vizsgálata nélkül jut hozzá az álláslehetőséghez. Országonként eltérnek a jelentkezés feltételei és az engedélyezett munkavállalás időtartama, ám a fogadó ország nyelvének legalább alapfokú ismerete mindenhol szükséges. (TTE)
Munkatársunktól
