Valamelyest csökkent a bérnövekedés dinamikája áprilisban Magyarországon, de az év első harmadában még így is 11 százalékos volt a reálkereset-emelkedés. Az inflációs pálya feljebb tolódásáért és a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlásáért is felelőssé tett erős bérkiáramlás elsősorban a költségvetési szektorban vált visszafogottabbá, a versenyszféra tartja kiegyensúlyozott - és a versenyszektornál jóval alacsonyabb - keresetnövekedési ütemét.

Igaz, a költségvetési szektorban a 12 havi reálbérváltozást mérő index azért esett jelentősen, mert a közigazgatásban tavaly éppen ekkor megvalósult keresetnövekedés bekerült a bázisba, tehát az idei bérfolyamatok nem változtak jelentősen. Alapvetően ezzel a bázishatással magyarázható, hogy a nemzetgazdaságban márciusban még 12,3, áprilisban 8,9 százalékos reálkereset-növekedést mért a KSH.

Mivel a bérdinamikát alapvetően a januári jövedelempolitikai döntések, illetve a kormányzati illetményemelések áthúzódó hatásai befolyásolják, nem nagyon lehet arra számítani, hogy az év egészében 10 százaléknál jelentősen alacsonyabb átlagos bérnövekedés valósul majd meg. (MI)

Munkatársunktól