Lengyel kompromisszum
A vita legutóbbi fázisában a kormány azzal érvelt, hogy a szabad lebegtetés nyomán a zloty erősen felértékelődött, ami rontja az exportőrök nyereségességét, és fékezi a kivitelt. A vitába újabban Marek Belka pénzügyminiszter is bekapcsolódott, aki sürgette a menedzselt lebegtetéshez való visszatérést és a nemzeti valuta gyengítését. Válaszában Leszek Balcerowicz jegybankelnök kifejtette, hogy kész tárgyalni egy hosszabb távú árfolyam-stratégia kimunkálásáról, jelentősebb piaci intervencióktól viszont óvakodik. A hitelpolitikát illetően ennél jóval merevebb álláspontot fejtett ki Balcerowicz, aki kijelentette, hogy az irányadó kamatokat a vártnál jóval kedvezőbb - éves rátán számított 1,9 százalékos - májusi infláció ellenére sem hajlandó csökkenteni. Egy havi adatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - érvelt a jegybankelnök -, főleg azért nem, mert annak alakulásában, az élelmiszerárak csökkenése révén, jelentős szezonális hatás érvényesült.
A lengyel jegybank által folytatott monetáris politikát a mostani és a tavaly leváltott jobbközép kormány egyaránt súlyos bírálattal illette, amiért az a mindenkori infláció felett szokatlanul magasan tartott kamatokkal "hátráltatja" a stagnáló gazdaság növekedését. A két kormány - és a mögöttük álló parlamenti pártok - visszatérően a követett monetáris politikát okolták a magas, utóbb már 18 százalék feletti munkanélküliségért, kilátásba helyezve a jegybank önállóságát korlátozó és jelentős parlamenti támogatást élvező törvények meghozatalát. Az EU-csatlakozást is veszélyeztető vitában utóbb már az államfő is közvetített. Aleksander Kwasniewski figyelmeztetett, hogy alkotmánybírósághoz utalna vagy megvétózna bármely, a központi bank függetlenségét jelentősen korlátozó intézkedést.
VG-összeállítás
