Lomnici minőségi váltást akar
A Legfelsőbb Bíróság (LB) kényszerűségből a mennyiségi feladatokra összpontosít. Lomnici Zoltán viszont egy a jogalkalmazás magasabb szintjét ellátó, az egységes joggyakorlatot alakító, elvi-irányító szerepet betöltő igazságszolgáltató fórum kialakítását tervezi. Elképzelése szerint - mint azt a Világgazdaságnak elmondta - a kollégiumok mellett működő, elméleti szakemberek alkotta elvi csoportok is támogatnák a bírákat az ítélkezés egységességének biztosításában és a hatékonyabb jogszabály-véleményezésben.
Mádl Ferenc államfő a tegnapi egyeztetés után jelentette be, hogy az elnökhelyettest javasolja az LB elnöki tisztségébe. A szándék megegyezik a parlamenti erők mindegyikének akaratával. Lomnici megválasztásához a képviselők kétharmadának támogató szavazatára lesz szükség.
Az elnökjelölt kifejtette: az ítélőtáblák létrejötte megteremti a minőségi váltás lehetőségét. Ma az LB-hez évente 16-18 ezer fellebbezési és felülvizsgálati beadvány érkezik. Egy-egy tanácsnak 800-1000 üggyel kell megbirkóznia. Az elmúlt években sok jelentős perben az alsóbb fokú döntéstől eltérő határozat született, ami a közvélemény értetlenségével találkozott. Az eltérő bírói ítélkezési gyakorlatot meg kell szüntetni, és ez a mainál jóval több jogegységi határozat meghozatalát igényli. Ilyen határozatokra - holott ez lenne az LB elsődleges feladata - a nagy leterheltség miatt nehezen futotta: napjainkig félszáz jogegységi döntés született.
A táblákkal az LB-től elkerülnek a fellebbezések, így az felülvizsgálati bírósággá válik. Az évi, várhatóan több ezer felülvizsgálati ügy az egyik garanciája annak, hogy a legmagasabb ítélkező fórum ne szakadjon el a gyakorlattól. Ezek elbírálása eddig sem nélkülözte az elvi szempontokat, amelyek azonban a jövőben nagyobb jelentőséget kapnak.
A felülvizsgálati kérelmekben az elvi-jogi problémákat is keresni kell, és alaposan kidolgozott határozatokban megfelelő választ adni azokra - fogalmazott Lomnici. Hozzátette: az LB és a megyei bíróságok közötti, ma már egyre intenzívebb információáramlás is hozzájárul vitás ügyekben az álláspontok közelítéséhez.
Az LB büntetőkollégiuma mellett néhány hónapja tevékenykedik egy elvi csoport, amely már több lényeges jogi probléma megoldásában nyújtott segítséget. A többi kollégium mellett is kialakítandó elméleti csoportok feladata lenne az eltérő joggyakorlathoz vezető kérdések feldolgozása, illetve a jogegységi döntések előkészítése. Tagjaik bírák lennének, de Lomnici nem tartja elképzelhetetlennek olyan - más jogi szakembereket is felölelő - tanácsadói gárda kialakítását, amelynek alkalmazása elterjedt az uniós országokban, nálunk pedig az Alkotmánybíróság mellett honosodott meg.
Az elméleti szakemberek hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az LB a jövőben nagyobb súllyal véleményezhesse a készülő jogszabályokat. A elnökjelölt úgy vélekedett: a jogalkotás színvonalát emelné, ha az ítélkezési tapasztalatok - hasonlóképpen az uniós gyakorlathoz - valóban beépülnének a törvényekbe. Az előkészítést végző tárcák ma még többnyire rutinszerűen keresik meg a bírákat. A hosszú távú törvényalkotás aktív együttműködést kíván a bírák és a jogszabály-előkészítők között, amelyben fontos közvetítő, megfontolt vélemény-előkészítő feladatot láthatnának el az elvi csoportok.
Lomnici Zoltán - aki rendszeresen tárgyaló közigazgatási tanácselnök, de húszéves bírói pályafutása alatt foglalkozott polgári és büntetőügyekkel is - kiemelte: bár az esetek bonyolultsága megköveteli a bírák szakosodását, mind elmélyültebb jártasságát egy-egy területen, a jogalkalmazói szemléletnek egységesnek kell lennie, hiszen a jogrendszer is az. Fontos a szemléleti egység, még inkább az elvekben való gondolkodás uniós csatlakozásunk küszöbén. Belépésünkkel a közösségi jog elsőbbsége érvényesül majd a magyarral szemben. Evégett ismerni szükséges a százezer oldalnyi uniós joganyagot, a több száz iránymutató döntést, a jogelveket, és mindezek tükrében kell értelmezni a hazai jogesetet.
Kende Katalin
