Kuncze Gáborral és Lendvai Ildikóval, a koalíciós frakcióvezetőkkel tartott rövid válságtanácskozást Medgyessy Péter miniszterelnök azt megelőzően, hogy a média néhány kiválasztott munkatársának elismerte: felmerül annak lehetősége, hogy lemond a kormányfői posztról. Jelezte, erre akkor kerülhet sor, ha a két koalíciós frakció bármelyike "kihátrál" mögüle, s ha úgy érzi, megingott személye iránt a bizalom. Mint fogalmazott, úgy érzi, erről nincs szó.

Az ügyről tanácskoztak lapzártánkba nyúlóan az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportjai, amelyek megbeszélésein részt vett Medgyessy Péter és Kovács László szocialista pártelnök is. A szabad demokrata frakció egyébként csak folytatta a már délután megkezdett rendkívüli ülését, amelyet megelőzően és azt követően több képviselője is egyértelművé tette a Világgazdaságnak: az SZDSZ számára a történtek után nem vállalható a miniszterelnök személye. A lapzártánk után esedékes hivatalos döntést megelőzően az SZDSZ-es képviselők megnyilatkozásából úgy tűnt, a kisebbik koalíciós párt számára két út kínálkozik: a kedvezőbb, a miniszterelnök-csere, a kedvezőtlenebb, végső megoldás azonban akár a kormányból való kilépés is lehet. Utóbbit azonban igen kevéssé valószínűnek minősítették egyebek között amiatt, hogy az informális megbeszélések alapján kitűnt, Medgyessy Péter hajlandó a távozásra.

Ezzel szemben az MSZP vezetőinek tegnapi helyzetértékelése szerint az nem lehet kérdés, hogy Medgyessy Péter kormányfő marad, arról kell tanácskozni, miként kezeljék a történteket.

Medgyessy Pétert 1978. március 1-jei hatállyal nevezte ki Benkei András akkori belügyminiszter a BM III/II-es főosztályára rendőr főhadnagyként - derül ki a Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott dokumentumból. A miniszterelnököt - aki akkor a Pénzügyminisztériumban dolgozott - szigorúan titkos, azaz sz. t. tisztként vették állományba, kiemelt főoperatív beosztottként, úgy, hogy e naptól a PM csak fedő munkahelyének számított a belügyi értékelés szerint. Egy ilyen beosztású tiszt a Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint akár ügynöki hálózatot tarthatott fenn, és az egyik legfontosabb állambiztonsági kapcsolatot jelentette az adott minisztériumban. Fontos tudni azt is: míg az ügynökök, besúgók sok esetben fenyegetés, zsarolás révén váltak beszervezetté, és ennek megfelelően az általuk megírt vagy meg sem írt jelentések használhatósága igencsak kérdőjeles volt, addig állambiztonsági tisztnek csak önként állhatott be valaki. Egy ilyen beosztás számottevő anyagi-egzisztenciális előnyökkel járt, és a "kiválasztott" eredeti munkahelyén való előmenetelt is segítette. A III/II-es főcsoportfőnökség kémelhárítással foglalkozott, ezen belül több egysége gazdaságvédelmi munkát végzett.

A parlamentben elsőként - napirend előtti felszólalásban - maga Medgyessy Péter hozta fel az ügyet, és a megjelent cikkre reagálva leszögezte: soha nem volt ügynök, majd ezt a kijelentését többször megismételte a nap folyamán. (A dokumentum nem arra vonatkozik, hogy a miniszterelnök ügynök lett volna - a szerk.) Noha az ellenzék a kérdések és az interpellációs időszak alatt folyamatosan visszatért a kérdésre, a miniszterelnök egyszer sem adott egyértelmű választ a felmerült kérdésekre. Ez annak is köszönhető volt, hogy néhány esetben összemosódtak a dokumentumban szereplő tények: mivel a rendőrségi állományba kerültek esetében a szabályok szerint - elsődlegesen a juttatások szempontjából - szolgálati viszonyként ismerték el mindazon időt, amit a belépő korábban más, civil munkahelyen töltött el, az 1978-as kinevezésben szerepel: Medgyessy Péter munkaviszonyának kezdete 1961. Így azon kérdésre, miszerint 1961-től fedett állományú rendőrtiszt volt-e, a miniszterelnök joggal felelt határozott nemmel, illetve hasonlóképpen hárította el jogosan az ügynöki múltra vonatkozó felvetéseket.

Kovács László, az MSZP elnöke szerint változatlan a bizalom Medgyessy Péter miniszterelnök iránt, Lendvai Ildikó frakcióvezető azt mondta, időről időre felhangzik a "rágalomária", ha valamiről el kell terelni a figyelmet. Mindezt még napközben, a kormányfőnél tartott megbeszélés és a frakcióülések előtt jelentették ki. Kuncze Gábor felvetette, hogy a teljes III-as főcsoportfőnökség valamennyi ügyével kellene foglalkozni annak érdekében, hogy a közvélemény tisztán lásson, s hogy az érintetteknek legyen lehetőségük kifejteni, milyen érdekek fűződtek tevékenységükhöz. Ha ez nem történik meg, akkor az ügy "ócska, pitiáner politikai támadás" - jelentette ki. Medgyessy Péter többször utalt azon korábbi, egy évvel ezelőtti interjújára, amelyben a pártállami múltját firtató kérdésre leszögezte: "Van olyan helyzet az ember életében, amikor szükség van arra, hogy a nemzeti szuverenitás érdekében olyan lépéseket tegyen, amelyek a külföldi hírszerzéssel szemben - akár KGB-ről vagy nyugati hírszerzésről beszélünk - védik az ország érdekeit."

A történtek egyik eredménye lehet az ügynöktörvény módosítása, az 1990 előtti, máig titkos - ilyennek minősül egyébként a kinevezési dokumentum is - iratok nyilvánossá tétele. Az ehhez szükséges törvénymódosítást az SZDSZ, a Fidesz és Medgyessy Péter is szükségesnek nevezte. (DG-TE)

Munkatársainktól