OECD: lassú az agrárreform
A mezőgazdasági termelőknek juttatott állami támogatások öszszege az OECD tagállamaiban 2000 után tavaly is csökkent, ám még mindig az 1997-es, legalacsonyabb szint felett maradt - állapítja meg a szervezet most közzétett tanulmánya. A 30 tagállam összesen 347 milliárd eurót fordított a mezőgazdaság támogatására, amely - szemben az 1986-88-as időszak 2,3 százalékával - az OECD-országok GDP-jének 1,3 százalékát jelenti. A kifizetések mintegy háromnegyedét a termelők kapták.
Az állami támogatásoknak a mezőgazdasági jövedelmen belüli aránya az 1986-88-as 38-ról 2000-re 32 százalékra, majd tavaly újabb egy százalékponttal csökkent. A mérséklődést a párizsi székhelyű szervezet szakértői 2000-hez hasonlóan a tavalyi év esetében is a világpiaci árak emelkedésével magyarázzák, amely az ártámogatások visszaszorulását okozta. Az ár- és a termelt menynyiség alapján járó támogatások aránya azonban még mindig 69 százalékos. Az OECD-országok termelői 2001-ben a világpiaci áraknál 31 százalékkal drágábban adhatták el termékeiket, ami a piaci jelzéseket nagyban letompította, torzítva a termelést és a kereskedelmet. A növekvő piaci orientáció jele mindazonáltal, hogy míg a '80-as évek közepén a mezőgazdasági jövedelmek 62, addig tavaly már csak 45 százalékkal haladták meg azt a szintet, amelyet kormányzati intervenció nélkül értek volna el.
Míg az Európai Unióban az állami támogatások mezőgazdasági jövedelmen belüli aránya meghaladja az OECD-átlagot, és a 2000-es 34 százalékról 2001-ben egy százalékponttal még nőtt is, addig Magyarországon a tavalyelőtti 20-ról 12 százalékra csökkent. A támogatások aránya Új-Zélandon mindössze egy, Ausztráliában pedig négy, Izlandon, Japánban, Koreában és Norvégiában viszont 60 százalék körüli.
A magyar gazdáknak juttatott támogatásokon belül drasztikus mértékben, 59-ről 12 százalékra esett az ártámogatások aránya 2001-ben a megelőző évhez képest. Magyarországon a termelői támogatás legnagyobb részét, 56 százalékát a felhasznált nyersanyagok után fizették ki. Az EU-ban ezzel szemben az ártámogatások aránya 2001-ben 58 százalékos volt.
Nagyok a különbségek az egyes termények támogatottsági szintje között is. Míg a rizstermelésből származó jövedelem több mint 80 százaléka származott állami támogatásból, addig ez az arány 55 százalékos a birkahús, 45 a cukor és a tej, 36 a búza és a marhahús, 15 és 30 közötti a baromfi, a disznóhús, az olajos magvak és a kukorica, illetve kevesebb mint 10 a tojás és a gyapjú esetében. Az OECD-országok a cukor, a tej és a rizs támogatására szinte kizárólag az árszubvenció eszközét alkalmazzák. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi agrártámogatási szintek komoly terhet rónak az OECD-országok fogyasztóira és adófizetőire, szűkítve egyúttal a mezőgazdaság növekedési és fejlődési lehetőségeit a szervezeten kívüli országokban.
Beöthy Ákos
