Össztűz alatt a legfőbb ügyész
Két interpellációra adott válaszát követően is leszavazta a parlamenti többség - az ellenzék igen voksai ellenében - Polt Péter legfőbb ügyészt. Az MSZP és az SZDSZ soraiban úgy látják: ezt követően derülhet ki, hogy az új többséggel milyen együttműködést tud kialakítani a vádhatóság vezetője, azonban az elmúlt időszakban az ügyészség által egyes ügyekben tanúsított magatartására - a Schlecht-ügyben vagy az Országimázs Központ-Happy End-szerződések vizsgálatában - továbbra sincs mentség. Kormánypárti politikusok közül többen ugyanakkor lapunknak úgy fogalmaztak: az interpellációk nem érnek véget, és ezek egyik kimondott, kimondatlan célja valóban a legfőbb ügyész ellehetetlenítése, lemondásra késztetése lehet. Erre utal egyébiránt már az interpellációk hangvétele is: "Üldözi-e a bűnt, vagy továbbra is leplezni kívánja a Fidesz közeli cégek fantomizálásának botrányát?" - hangzott el Gusztos Péter kérdése a Schlecht-ügyre utalva. Keller László az Országimázs Központ és a Happy End Kft. között létrejött, általa az ügyészség előtt már tavaly szeptemberben kifogásolt, majd az Állami Számvevőszék által decemberben törvénytelennek talált szerződések ügyében kérdezte: "Mivel magyarázza, hogy ön késlekedik eleget tenni azon alkotmányban előírt kötelezettségének, hogy kellő időben fellépjen a törvénysértések ellen?"
Semmi okom nincs arra, hogy visszavonuljak, már csak azért sem, mert egy ilyen lépés azt a hamis látszatot erősítené, hogy az ügyészség törvénytelenül járt volna el bármilyen ügyben - hangsúlyozta a kormányváltás óta immár "rendszeres" nyilatkozatát Polt Péter legfőbb ügyész. Mint mondta, az általa vezetett szervezet mindenben az alkotmány és más törvények alapján járt el, az interpellációkra adott válaszai szakmailag megalapozottak voltak, ám a parlamentben ezek megítélése politikai szempontok szerint történik.
A koalíciós pártok vezetőik elmondása szerint csak a plenáris ülésen szereztek tudomást arról, hogy "mindketten készültek Polt Péterből", ám elismerték, hogy a leszavazás már összehangoltan történt. Több képviselő szerint azonban mielőbb szükség van arra, hogy az MSZP és az SZDSZ egyeztesse álláspontját a "Polt-ügyben": azaz el kell dönteni, hogy a koalíciós pártok megpróbálják-e, ha igen, milyen - parlamenti - eszközökkel és milyen időhatárokon belül távozásra bírni a legfőbb ügyészt. Ellenkező esetben pedig azt kell kidolgozni, hogyan lehet együttműködni az eddig általuk kinevezése óta folyamatosan bírált vezetővel. Többen megjegyezték ugyanakkor, hogy kétélű fegyverről van szó, hiszen a legfőbb ügyész akár megalapozott, de eredménytelen támadása az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat csökkenti. Tény: a mindenkori legfőbb ügyésznek a magyar jogi szabályozás jelentős védelmet biztosít. Bár megválasztásához elegendő a feles parlamenti többség, elmozdítását azonban a képviselők már nem kezdeményezhetik, ez a köztársasági elnök jogköre.
Példa nélküli az az összehangolt politikai hajtóvadászat, amit a kormánypártok művelnek a legfőbb ügyésszel szemben - jelentette ki Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Mint mondta, az interpelláló képviselők kérdéseikben nem kevesebbet állítottak, mint hogy Polt Péter bűnpártolást, törvénysértést követ el. A politikai előkészítést és motivációt bizonyítja szerinte az is, hogy a legfőbb ügyész szakmai válaszaira a kérdezők nem tudtak reagálni, de ennek ellenére - frakcióikkal együtt - elutasították azokat.
Munkatársainktól
