Őszi jogalkotási program készül

A koalíciós pártok még egyeztetnek az őszi jogalkotási tervről, mely várhatóan szóba kerül a kormány mai ülésén: információink szerint egyetértés van abban, hogy a költségvetés elfogadására is hivatott, a tavaszinál egy hónappal rövidebb őszi ülésszakban mindenképpen soknak tűnik hatvan törvényjavaslat (módosítás és új jogszabály) elfogadása. Úgy tudjuk, ez volt az egyik oka annak is, hogy a minisztériumok - túlzottnak tűnő - igényei alapján összeállt tervezet "elbukott" már a szerdai közigazgatási értekezleten is. "Nyirbálásra" készülnek az MSZP-SZDSZ egyeztetésben részt vevő politikusok is, az ő javaslatukat a jövő héten várja a kormányzat. Tény, hogy a tárcák igénye alapján eredetileg a jelenlegi hatvannál is több törvényjavaslat szerepelt volna a programban, a kormány azonban jelezte: a költségvetésre kíván összpontosítani, és csak a működéshez, a kormányprogram végrehajtásához feltétlenül szükséges jogszabályok parlamenti elfogadtatására lát lehetőséget.

A költségvetés, az államháztartás működése és a gazdasági törvényalkotás bizton prioritást élvez majd a jogalkotási program véglegesítésekor. A csomagban a jövő évi költségvetés mellett jelenleg szerepel egyebek között a társadalombiztosítási alapok társadalmi ellenőrzésének visszaállítását célzó javaslat; a 2001-es zárszámadási törvény elfogadása; az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, az adóterhek csökkentését célzó jogszabály-módosítás, az APEH-ről szóló törvény módosítása; a privatizációs törvény módosítása; az önkormányzatoknak a gázközművagyonnal összefüggő kompenzációjáról szóló előterjesztés. Elsőbbséget élveznek emellett a szociális és egészségügyi tárgyú javaslatok is.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntései alapján a Háznak mindenképpen az idei év végéig orvosolnia kell három törvényi hiányosságot: a családjogi törvényt módosítani kell annak érdekében, hogy a jövőben a férj is felvehesse a feleség nevét, meg kell alkotni az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlásról szóló, valamint módosítani kell a hitelintézetekről szóló jogszabályt is.

A törvények elfogadását körülbelül fele-fele arányban kérik a kormányprogramra, illetve a jogharmonizációra hivatkozva az egyes tárcák. Ennek ellenére mindkét körből jócskán "szórni" kell majd. Kieső esélyesnek mondható többek között a lobbitörvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabály módosítására vonatkozó javaslat, valamint számos "kitolható" jogharmonizációs célú törvény: ilyen például az állatok védelméről vagy a géntechnológiáról szóló.

A jogalkotási program alapján "első ránézésre" öt olyan törvény szerepel a listán, amelyek elfogadása kétharmados többséget, azaz az ellenzék támogatását is igényli. Az alkotmány módosítására két ügy kapcsán lehet szükség: a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló egyezmény kihirdetése kapcsán, illetve a békeidőben történő, határátlépéssel járó katonai csapatmozgásokkal összefüggésben. Utóbbi javaslat szerint a kormány hatásköre bővülne az Országgyűléssel szemben: hasonló tartalmú előterjesztést készített az Orbán-kormány is, ám azt akkor az MSZP nem támogatta. A csomagban szerepel a médiatörvény módosítása - a koalíció egyik célja, hogy a pártok távozzanak a közmédiumok közvetlen felügyeletéből. Kétharmados többség kellene a már említett, a képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatásához is, valamint a bíróságok jogállásáról szóló törvény is. Utóbbit - a bíróságok költségvetési támogatásával összefüggésben tervezett módosítások miatt - mindenképpen tárgyalnia kell a parlamentnek.

A házszabály szerint a kormányváltás évében az új kabinet megalakulását követő harminc napon belül kell lehetőleg beterjeszteni a jogalkotási programot, így az idén a június 27-i határidő irányadó. A lista összeállítását azonban az is nehezítheti, hogy egyelőre nincsenek hivatalos információk a parlament őszi ülésezési rendjéről, nem mindegy pedig, hogy hetente vagy kéthetente lesznek szavazások a Házban. (DG-TE)

Munkatársunktól