Habár az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) csupán 1,6 százalékkal veszi ki részét a magyar külkereskedelemből, számunkra mégis fontos a kapcsolatok fejlesztése a társulással - hangoztatta Paár Róbert, a Klügyminisztérium főosztályvezetője azt követően, hogy Genfben társelnökként részt vett a magyar-EFTA vegyes bizottság nyolcadik ülésén.

Az Európai Unióhoz csatlakozott Svédország, Finnország és Ausztria 1995-ös kiválása után négytagúra (Norvégia, Svájc, Izland, Liechtenstein) zsugorodott társulással tavaly január óta teljesen vámmentesen bonyolódik le az ipari kereskedelem. Ugyanakkor kevésbé sikeres terület az agrárkereskedelem, amelyet kétoldalúan kötött megállapodások szabályoznak, mondta Paár. Magyarország többször indítványozta az agrárkereskedelem további liberalizációját, az importvámok mérséklését, mégpedig olyan csomagban, mint például az, amelyet a közelmúltban Norvégiának ajánlottunk. Az indítvány értelmében a norvég haltermékek és a magyar mezőgazdasági cikkek kölcsönös piacra jutási lehetőségeit könnyítenék. Egyelőre Budapest várja Oslo válaszát a felvetésre, tudtuk meg a KüM-ben.

Az ülésen szóba került az is, hogy Magyarországnak párhuzamosan fel kell készülnie a tizenöt tagú EU-ból és az EFTA-ból álló Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozásra. (VG)