A Főpolgármesteri Hivatal udvara alatt háromszintes mélygarázs épül. Felette új épületrészek irodákkal és üzletekkel, valamint nagy közpark és városi tér padokkal, szökőkutakkal, s láthatók lesznek az itt feltárt régészeti emlékek - jelentette be 1996 tavaszán Demszky Gábor. A főpolgármester az átadást 1998 őszére ígérte. Az akkor mintegy kilencmilliárd forintos beruházást teljes egészében vállalkozói tőkéből tervezte megvalósítani az önkormányzat, úgy, hogy a területet nem adja el. A nagy lendülettel megkezdődött előkészítés során a hivatal udvarán lebontották az építészetileg értéktelen pavilonok egy részét, amelyek nem tartoztak a városháza műemlék épületrészeihez, s feltárták az itt húzódó középkori városfalat is. Az azóta eltelt hat évben azonban csak a városrendezési tervek, peres iratok, előkészítő tanulmányok szaporodtak.

Az utolsó dokumentum az ügyben a fővárosi közgyűlés legutóbbi, ez év májusi ülésén született: a régóta húzódó ügynek váratlan döntés vetett véget. Atkári János, a város pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese előterjesztésében - egyik alternatívaként - azt javasolta, hogy szüntessék meg a beruházás megvalósítására létrehozott kft.-t. Ez lényegében a Városháza projekt feladását jelentette. Az indítványt az SZDSZ-frakció tagjai néhány fideszes és MIÉP-es képviselővel együtt megszavazták, míg a szocialisták tartózkodtak.

A Fidesz-MDF-MKDSZ frakció most vizsgálóbizottság felállítását kéri, hogy kiderüljön: mennyit költöttek el feleslegesen. Az ellenzéki képviselőcsoport szerint az ígéretek ellenére legalább 1-1,5 milliárd forint közpénz ment el hiába. A koalíciós pártok pedig egymásra mutogatnak. Az SZDSZ szerint az lett volna a pénzkidobás, ha életben tartanának egy céget, melynek a működését nemcsak az ellenzék, hanem a szocialisták is akadályozták. A következő ciklusban felhasználhatók a korábban elkészült anyagok, illetve az előkészített terület. Az MSZP viszont az elmaradt szakmai egyeztetést hiányolja, és észszerűtlennek tartja a váratlan döntést a Vagyonkezelő 2000. Kft. felszámolásáról.

Ami a kezdet és a vég között történteket illeti, a Városháza projekt sorsa összefügg a szomszédos Erzsébet tér viharos éveivel. A fővárosi önkormányzat a tér tulajdonában lévő részét az államnak ajándékozta, hogy ott épüljön fel a Nemzeti Színház. A beépítés miatt szerepelt a jelentős méretű zöldterület a Városháza projekt elképzeléseiben, így hagyta jóvá a rendezési tervet az illetékes V. kerületi önkormányzat. A főváros ezután kezdett befektetőt keresni egy 650-850 férőhelyes mélygarázs építésére és üzemeltetésére, illetve 5-25 ezer négyzetméteren kereskedelmi és vendéglátó létesítmények kialakítására. A felhívásra 12 hazai és külföldi konzorcium jelentkezett. A pályázók közül hat felelt meg a feltételeknek. Az egyik elutasított jelentkező azonban a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult.

A testület az önkormányzatnak adott igazat, a pályázatot mégis érvénytelennek nyilvánították. A bizottság álláspontja szerint ugyanis a főváros nem szolgáltatásra, hanem építésre keresett vállalkozót, tehát így kellett volna a felhívást kiírni. Az önkormányzat pert indított a bíróságon. A bíróság a főváros érveit osztotta, de mire a per tavaly véget ért, a helyzet már régen megváltozott. A Nemzeti Színház megkezdett építkezését az Orbán-kormány 1998-ban leállíttatta. Két évbe telt, mire az állam és a főváros megegyezett: az Erzsébet téren parkot alakítanak ki, s csak a térszint alatt megkezdett részeket fejezik be. Így viszont a Városháza projekt is átalakult. Az új változat összességében maximum 72 ezer négyzetméter kereskedelmi hasznosítású épületet - szállodát, üzleteket, irodákat, vendéglátóhelyeket - tartalmazott. Itt is szerepelt a 850 férőhelyes mélygarázs, illetve egy, a korábbi változatnál kisebb park. A terv változatlanul az volt, hogy a főváros nem adná el a telket, s a beruházáshoz szükséges pénzt a befektetőnek kell biztosítania. A lehetőségeken belül a jelentkezők maguk választhatták volna ki, hogy mit építenek. A módosítás megváltoztatta a projekt gazdaságosságát, s jelentősen hosszabb lett volna a megtérülési idő.

Az MSZP-SZDSZ koalíció frakciói között azonban nehezen haladt az egyeztetés. Ebben az évben több közgyűlés meghívójában is szerepelt az előterjesztés, majd többször is levették a napirendről, illetve csak részben szavazták meg.

Felesleges találgatás a pártokhoz közel álló gazdasági csoportok összecsapását keresni az ügy mögött - fejtette ki kérdésünkre az SZDSZ-frakció vezetője. Bőhm András szerint ennek a feltételezésnek csak akkor lehetne értelme, ha már a közbeszerzési pályázat elbírálásáról vagy legalább a kiírásáról lenne szó. A politikus szerint még a legalapvetőbb kérdések eldöntéséig sem jutottak el az ügyben, mert a szocialisták mindig újabb halasztást kértek. Hozzátette: ugyancsak értelmetlenül emlegetik Atkári János személyes indulatait. A főpolgármester-helyettesnek igaza volt, amikor feleslegesnek ítélte a további huzavonát. Bőhm András szerint az MSZP halogatására nincs más racionális magyarázat, csak az, hogy az önkormányzati választási kampány során jól jöhet egy megvalósítatlan terv, amit Demszky Gáborral szemben fel lehet hozni.

Az SZDSZ-frakció közgyűlési döntése váratlanul ért bennünket, miután a koalíciós partner előtte velünk nem egyeztetett - mondta lapunknak Gy. Németh Erzsébet. Az MSZP-képviselőcsoport vezetője hozzátette: nem akarták meghiúsítani a Városháza projektet, ezért nem is szavazták meg a cég felszámolását. Szakmai kifogásaik viszont valóban voltak a koncepcióval kapcsolatban. Többek között nem tartják megfelelő megoldásnak, hogy a város 99 évre adná bérbe a területet, illetve az elkészült létesítményeket, de a javaslat más részeit is előkészítetlennek tartják. Kérdésünkre, hogy támogatnák-e az ellenzék által kezdeményezett vizsgálatot, Gy. Németh Erzsébet elmondta: bármilyen vizsgálatról csak indulatok nélkül, szakmai-pénzügyi alapokon lehet szó. Megvizsgálják a Fidesz-MDF-MKDSZ frakció javaslatát, ha írásban is megérkezik.

A döntés tehát az októberi választások után megalakuló új közgyűlés feladata lesz. Abban mindenki egyetért, hogy minél előbb rendezni kell a városközponthoz méltatlan környezetet, és el kell tüntetni a városháza Károly körúti részén a földszintes bódésort, amelyből néhány üzletet már ki is költöztettek. Kérdés persze, hogy versenyképes marad-e ez a projekt, vagy újabb módosításokra lesz szükség. A háttérdokumentumokból ugyanis kiderül: szakértők szerint a budapesti iroda-, üzlethelyiség- és szállodapiaci tendenciákat figyelembe véve a terület iránt már most sem lenne akkora vállalkozói érdeklődés, mint hat évvel ezelőtt.

Kecskés Ágnes