A sevillai EU-csúcs legfontosabb eredményeként értékelte Medgyessy Péter, hogy tovább pontosították a bővítési folyamat időbeli menetrendjét, első alkalommal utalva arra, hogy a csatlakozási szerződés 2003 tavaszán hivatalosan is aláírható lehet, és megerősítve a tagországok eltökéltségét a tárgyalások ez év végi lezárására. A sevillai csúcsebéden mondott beszédében a kormányfő fontos fejleményként értékelte azt is, hogy a tárgyalások kulcskérdéseiben az EU legkésőbb november elejére "beígérte" közös álláspontjának kialakítását. Balázs Péter integrációs államtitkár azért is nevezte mindezt jelentősnek, mert miközben a tárgyalás egyre nehezebb szakaszba fordul, a folyamat lendületében továbbra sem következett be törés.

Bővítési vonatkozásban a tizenötök vezetői megerősítették a külügyminiszteri tanács múlt heti luxembourgi határozatát, beleértve a közvetlen kifizetések kapcsán kidolgozott - érdemi válaszadást későbbre halasztó - kompromisszumos megfogalmazást is (VG, 2002. június 18., 1. oldal). A spanyol elnökség szorgalmazása ellenére sem került a végső szövegbe utalás arra, hogy a költségvetési vonzatú kérdésekről az októberi brüsszeli EU-csúcson kellene dűlőre jutni, miként ennek a csúcsnak a pontos időpontját is nyitva hagyták (a szöveg csak leendő "őszi" találkozóról beszél).

Leszögezték ugyanakkor, hogy "meg kell hozni a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy november elejére valamennyi költségvetési vonatkozású kérdésről már érdemben tájékoztatni tudják a jelölt országokat".

Mindez lényegében nyitva hagyta annak eldöntését, vajon - ha novemberig várnának a végső szó kimondásával - minderre a brüsszeli csúcs néhány napos esetleges halasztásával, vagy a kérdés csúcskereteken kívüli megoldásával kerüljön-e sor? Újságírók kérdé-seire válaszul a leköszönő és a következő EU-elnökségek nevében Josep Piqué spanyol külügyminiszter, illetve Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő egyaránt cáfolta, hogy bármely tagállam részéről formális igény merült volna fel az október 24-25-re tervezett brüsszeli csúcs halasztására. Rasmussen egyúttal hozzátette: a dán elnökség igyekszik majd az eredetileg kitűzött menetrendet tartani, mivel minden halasztás a koppenhágai csúcsot megelőző döntő vitáktól venne el időt.

Diplomáciai források szerint annak fényében merülhet fel halasztás szüksége, hogy a szeptember végi választások után esetleg nem áll még össze addigra mérvadó német kormányálláspont. Az érintett Gerhard Schröder kancellár mindezek kapcsán sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy jobb egy igazán átgondolt megállapodás a közvetlen kifizetésekről, mint egy korán elfogadott, ám tartalmában elsietett megoldás. Kifejtette ugyanakkor, hogy számára elfogadhatatlan volna, ha a bővítés történelmi projektje "agráraprópénzekről folyó vitákon" akadna fenn.

Sajtóértekezletén Medgyessy Péter utalt arra is, hogy az új kormány igyekszik mielőbb lépéseket tenni a korábbról nyitva lévő fejezetek lezárása érdekében, mint amilyen az audiovizuális politika és a versenyjog. Az utóbbi kapcsán a magyar kormányfő megerősítette: Magyarország továbbra is csak a taggá válás pillanatában készül feladni az új beruházások támogatásának jelenlegi formáját, jelezte ugyanakkor, hogy a Pénzügyminisztériumban már dolgoznak az EU-konform feltételek kidolgozásán. A szerzett jogokról úgy vélte, hogy kifutásukig érvényben kell hagyni ezeket, de nem zárta ki bizonyos - beruházásokkal arányos százalékokban megállapított - korlátok jövőbeli alkalmazását sem. Az audiovizuális témakörről szólva Kovács László külügyminiszter elmondta: a kormány arra számít, hogy új médiatörvény tervezetét heteken belül elfogadhatja az Országgyűlés, elhárítva az akadályt a fejezet lezárása elől is.

Fóris György - Sevilla