BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rokonok ezer hektárt vehetnek

Legfeljebb ezer hektár termőföldet vásárolhatna meg egy-egy rokonság a települések közigazgatási határain belül, áll a földtörvény módosítási tervezetében. Nincs szó a jogi személyek földvásárlásáról. Tulajdonosaikat elővételi többletjogosítványokkal kárpótolnák.

Az egy-egy családon belüli közeli hozzátartozók ezentúl a települések közigazgatási határához tartozó összes termőföld legfeljebb 25 százalékát vásárolhatnák meg, illetve a tulajdonukban lévő terület nem haladhatná meg az 1000 hektárt, áll a földtörvény módosítási tervezetében. Az MSZP birtokpolitikai törekvései szerint ezzel a túlzott földkoncentrációt akarná megakadályozni az új kormány. A változtatás után nem nyílna lehetőség arra, hogy valaki a megvett területeket családtagjaira megkötések nélkül "szétírassa". Egy-egy belföldi magánszemély tulajdonában ugyanis maximum 300 hektár termőföld lehetett.

A törvénymódosítási tervezetben a koalíciós pártok nem kívánnak földvételi lehetőséget biztosítani a hazai jogi személyeknek. Az elképzelésekről - amelyek már szerepeltek a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén - tegnap is többórás egyeztetés folyt az FVM-ben. Mint ismert, a cégek és szövetkezetek vásárlását a földtörvény ma teljes mértékben tiltja. Németh Imre agrárminiszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy az MSZP a vételt szigorú korlátozások mellett lehetővé akarja tenni számukra is.

Szakértők szerint a visszavonulással a kormány heves politikai vitákat előz meg, mivel a Fidesz vezette ellenzék már a szándékok hírére azt állította, hogy az új koalíció a földet ki akarja árusítani külföldieknek.

A jogi személyek belföldi tulajdonosait a kormány információink szerint azzal kárpótolná, hogy külön nevesítve előbbre (a második helyre) sorolná őket az elővásárlási sorrendben. A családi gazdálkodók helyett a még osztatlan táblák tulajdonostársai kerülnének a rangsor első helyére, míg a másodikon a földek használói és a mezőgazdasági cégek tulajdonosai szerepelnének. Őket a helyben lakó szomszédok és a helyben lakók követnék, a sor végén pedig a nemzeti földalap állna. Az előhaszonbérletnél a családi gazdálkodók helyett a ma hátul kullogó jelenlegi bérlők kerülnének az első helyre, őket pedig a helyben lakó szomszédok és a helyben lakók követnék.

A családi gazdálkodókat az elővásárlásnál és -bérletnél - szemben a január óta hatályos szabályozással - nem emelné ki külön csoportként a tervezet. Ehelyett egy-egy kedvezményezett kategórián (például a helyben lakókon) belül újabb sorrendet állítana fel, amelyben őket juttatná előnyhöz a regisztrált termelőkkel és a jogi személyekkel szemben. (Ez azt is jelenti, hogy bérlet esetén ezután a jogi személyek is helyben lakónak számítanának.)

A koalíció a változtatásokkal teljes mértékben törölné a jogszabályból azokat a passzusokat, amelyek különleges földügyi jogosítványokat biztosítottak az Orbán-kormány által nemrég privatizált 12 volt állami agrárgazdaságnak - tudtuk meg. Egyúttal hatályon kívül helyeznék azt a rendelkezést is, amely 50 éves bérbeadási lehetőséget teremtett a nemzeti földalap számára, szemben az általában érvényes tízéves maximummal. Mint lapunk híradásából korábban ismertté vált, az előző kabinet éppen a 12 magánosított cégnek kívánt 50 éves bérleti lehetőséget nyújtani a használatukban lévő állami földekre. Az új kormány tervei szerint mostantól mind az állami, mind a magántulajdonú termőföldeknél legfeljebb húszéves bérleti idő lépne életbe.

Hazafi László

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.