Röviden
Szigorítják az olasz bevándorlási törvényt
A bevándorlás szigorításáról elfogadott olasz törvény szerint nem EU-s külföldiek csak akkor élhetnek az országban, ha az érkezésük előtt gondoskodtak munkáról, akkor is maximum két évig. A "Bossi-Fini törvény" néven ismert jogszabály megnehezítené, hogy külföldiek maguk után hozhassák családjukat, gyermekek csak 18 éves kor alatt követhetnek szülőt, a felnőttektől pedig ujjlenyomatot vesznek. Ha egy kiutasított ismét visszatér Olaszországba, akkor azt bűntettnek minősítenék. A baloldali ellenzék "igazságtalannak, fasisztának, undorítónak, rabszolgaszelleműnek és fajgyűlölőnek" minősítette a rendelkezést. (BBC)
Szlovén-horvát energiaosztozkodás
A szlovéniai Krsko 632 megawattos teljesítményű atomerőművében előállított energia felét a jövőben Horvátország kapja, hogy enyhíteni tudjon az ínséges árampiaci kínálaton. A még 1981-ben átadott létesítmény a jugoszláv szövetségi állam felbomlásakor Szlovénia területére került, a közös örökség körüli vita miatt azonban a kapacitásait csak helyi igények kielégítésére használták. A mostani horvát-szlovén megállapodással a tulajdonjogot és a vezetői posztokat is megosztják. (Die Presse)
Elhalasztott IMF-hitel Zágrábnak
Az IMF Horvátországban tárgyaló küldöttsége szeptemberre halasztotta az áprilisban lezárt 250 millió dollárost felváltó újabb készenléti hitel megvitatását. A hitelügylet ugyan nincs veszélyben, Zágrábnak azonban addig össze kell állítania a jövő évi költségvetés alapul veendő, konszolidált tervét. A valutaalap - a stabilizációban elért eredmények méltatása mellett - felszólította a horvát kormányt, hogy a külső mérlegek többleteit inkább az adósságok törlesztésére, semmint a tartalékok növelésére fordítsa, mert ez utóbbiak szintje már amúgy is a nemzeti valuta felértékelődése irányába hat. (Reuters)
Csökkenő orosz kamatszint
A rubellikviditás szabályozásában az orosz jegybank a közvetlen piaci műveleteken kívül a jövőben nagyobb szerepet szán a kamatpolitikának, e cél jegyében - egy-egy ponttal - máris leszállította az irányadó betéti rátákat. A nála elhelyezett egynapos letétek kamatai 3,0 százalékra, az egy-, illetve kéthetesekéi pedig 7,0, illetve 9,0 százalékra mérséklődtek. A változtatás hatására gyengült a rubel, ami támogatóan hat az importverseny által szorongatott belföldi termelőknek. (Reuters)
Sokat vesztett Bulgária a kései privatizáció miatt
Egy szófiai professzor szerint korai és átlátható privatizációval Bulgária akár 25 milliárd dolláros bevételre is szert tehetett volna, a sokszori halogatás miatt azonban 2000 végéig csak 3,7 milliárd dollárra tudott szerződni, a tényleges jövedelmek pedig még ennél is jóval alacsonyabbak voltak. (Pari Daily)


