Többen gyanítanak pénzmosást

Az idei év első öt hónapjában több mint 2500, pénzmosásra utaló bejelentés érkezett a rendőrségre, miközben a korábbi évekhez képest kiugrónak számító tavalyi esztendőben összesen 1600 hasonló tartalmú észrevételt tettek.

Molnár Csaba, az ORFK SZBEI pénzmosás elleni osztályának vezetője lapunknak elmondta: bár az érdemi információ menynyisége nem nőtt nagymértékben, az idén hat új - tavaly tizenkét hónap alatt tíz - büntetőeljárás indult pénzmosással kapcsolatos ügyekben. A bejelentések döntő többségét továbbra is a pénzintézetektől kapják, ugyanakkor megérkeztek a könyvelők által tett első észrevételek is.

A könyvelőkre, könyvvizsgálókra, ingatlanközvetítőkre, műtárgykereskedőkre, valamint több más szakmára a pénzmosás elleni törvény tavaly decemberben elfogadott változata terjesztette ki a bejelentési kötelezettséget. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyi Közlönyben április elején jelentek meg azok az útmutatók, amelyek részletesen is taglalják, hogy az érintett szakmákban tevékenykedőknek mely esetekben kell bejelentést tenniük.

Az azóta eltelt két hónapban a könyveléssel foglalkozó cégektől tucatnyi bejelentés érkezett a rendőrséghez, míg a többi szakma képviselői egyelőre egyetlen esetben sem fordultak az ORFK-hoz. "Bár a legaktívabbak várhatóan hosszú távon is a pénzintézetek lesznek, a későbbiekben várhatóan a könyvelők és a könyvvizsgálók által megtett bejelentések száma is emelkedni fog. A szituáció a pénzmosás elleni törvény 1994-es elfogadása utáni időszakra emlékeztet, amikor a gyanús tranzakciókkal kapcsolatban bejelentésre kötelezett pénzintézeteknek a mostani helyzethez hasonlóan hosszú hónapokba telt, mire a gyakorlatban is széleskörűen elkezdték alkalmazni az előírást" - elemezte a fejleményeket Molnár Csaba. Ezzel szemben az ingatlanközvetítők esetén hosszú távon is csak akkor lehetne nagyszámú bejelentésre számítani, ha az ügyletekben kötelezővé tennék a közvetítő cégek ellenjegyzését, de nem várható bejelentésáradat a műtárgykereskedők részéről sem.

Ezzel párhuzamosan tovább folynak az egyeztetések az ügyvédekről szóló törvény módosításáról is, amelyre vonatkozóan várhatóan június közepére készül el az első írásos tervezet. Az ügyvédekre, illetve a közjegyzőkre vonatkozóan ugyanis november 30-ig felfüggesztették a pénzmosás elleni törvény végrehajtását egy olyan előterjesztés kidolgozása érdekében, amely a bejelentési kötelezettséget összeegyeztethetővé tenné az ügyvédi titoktartással.

Valamivel több mint két hét múlva születhet döntés arról, hogy Magyarországot törlik-e - a pénzmosás elleni fellépéssel öszszefüggésben - a nem együttműködő országok listájáról, amelyre tavaly nyáron került fel. Az OECD pénzmosás elleni munkacsoportja, a FATF június 20-án Párizsban rendezi éves közgyűlését, ahol - egyebek mellett - az évente összeállított lista felülvizsgálata is szerepel a napirenden. Ezzel kapcsolatban Balogh László, a pénzmosás elleni fellépés koordinálásáért felelős kormánybiztos elmondta: "Az elmúlt évben, valamint az idei év első felében jelentős lépések történtek a pénzmosás lehetőségének visszaszorítása érdekében mind a szabályozás, mind a tényleges végrehajtás tekintetében, s a közgyűlés megfelelő alkalmat kínál a feketelistáról való levételre. A döntés azonban a FATF kezében van."

A szervezet januárban elismerését fejezte ki a hazai pénzmosás elleni jogszabályok megfelelő szigorításával kapcsolatban, ám a törvények gyakorlatban történő végrehajtásának ellenőrzése érdekében a FATF szakértői május közepén egy kétnapos munkalátogatást is tartottak Budapesten. Ennek során a szakértők minden érintett állami szervet felkerestek, s a szervezet 20-án várhatóan a végső döntést is az ennek során tapasztaltak alapján elkészített jelentésre támaszkodva hozza meg.



Németh I. Gergely