Újranyitottuk-e a tőkefejezetet?
Brüsszeli EU-körökben továbbra is kétkedve és felettébb visszafogottan kommentálnak minden olyan felvetést, amelyik a tagjelöltek részéről egyes fejezetek lényegi kérdéseinek "javítására" törekszik. Diplomáciai források szerint Litvánia szintén közel áll ahhoz, hogy hivatalosan is felvesse a tőke szabad áramlása fejezetben tárgyalt földvásárlási tilalom időtartamának kérdését, a vonatkozó átmeneti mentesség kiterjesztésének a lehetőségét kérve.
Formálisan eddig csak Magyarország adott át erre vonatkozó írásos igényt a leköszönő Orbán-kormány egyik utolsó EU-diplomáciai lépéseként, amelyet Kovács László külügyminiszter szavaival "az új kormány is kész felvállalni". Litván források megerősítették, hogy Vilniusban is dolgoznak olyan lehetséges opciókon, amelyek az eddig elért mentességi rezsim bővítését tehetnék lehetővé, és ezek között előkelő helyen szerepel a magyar részről kezdeményezett 7+3-as védzáradék felvetésének a lehetősége is. (Emlékezetes, hogy az új formula szerint Magyarország lehetőséget szeretne kapni arra, hogy a hétéves átmeneti idő lejártakor - amennyiben a földárakban tapasztalható jelentős különbségek ezt akkor még mindig indokolttá teszik - további három évre meghosszabbíthassa az EU-polgárok magyarországi földvásárlási korlátozását.) Litván részről intenzíven tájékozódnak a "magyar megoldás felől" - közölték illetékes források.
Bizottsági körökben mindeközben továbbra is szkeptikusan kommentálják az új felvetéseket. Utalnak arra, hogy nem igazán tudnak támogatni kiegészítő mentességi igényeket, "csak azért, mert másnak hosszabb mentesség jutott". Minden konkrét kérést konkrét, dokumentált érvrendszernek kell alátámasztania, ami a belső adottságokon kell, hogy alapuljon, így a kiegészítő kérelmeknek is akkor lehet csak esélyük, ha azt - korábban nem ismert, nem mérlegelt - kiegészítő indokok is magyarázzák.
Formai szempontból is vannak kétkedő hangok a magyar megközelítés tarthatóságát illetően. Bizottsági illetékesek szerint aligha fogadható el az a magyar értelmezés, hogy itt csak egy fejezetrészt érintő "pozíciójavításról" van szó, ami nem veti fel az újranyitás szükségét. "Ha befut egy formális kérés arra, hogy egy ideiglenesen már lezárt fejezet valamely részén módosítsunk, akkor ez nem tekinthető másnak, mint a fejezet újranyitásának" - jegyezte meg erről egy neve mellőzését kérő bizottsági forrás. Brüsszelben nem titkolják, hogy ha az új kormány valóban össze akarja kötni a földkérdést az agrárfejezethez tartozó közvetlen támogatások ügyével - amiről amúgy eddig hivatalos magyar dokumentum nem született, csupán politikusi nyilatkozat -, akkor azzal a magyar fél felveti annak lehetőségét, hogy a földkérdést tárgyaló tőkefejezet is nyitva marad az agrártámogatások (igazából csak a tárgyalások végén esedékes) tisztázásáig.
A hivatalos magyar álláspont mindenesetre e percben az, hogy Magyarország nem nyitotta újra a fejezetet, csupán pozíciójavításra vonatkozó írásos kérelmet terjesztett be, és most várja a választ. Bizottsági meglátás szerint ez tartalmát tekintve fejezet-újranyitási kérelem, amire majd megfelelő időben reagálni fognak - de ez az idő e pillanatban még nincs itt. Azaz a dolog egyelőre megállt félúton, ami egyes vélemények szerint igazából egyik félnek sem előnytelen, mivel nyitva hagy minden lehetséges opciót.
Fóris György - Brüsszel
