Veszélyekre figyelmeztet az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legnagyobb kihívásként értékeli a középtávú költségvetési célkitűzések megvalósítását. A kormányváltás előtt készített országértékelő jelentés szerint megfelelő kiigazítás nélkül az idén a büdzsé hiánya - a többek között a költségvetésen kívüli kiadási tételeket is számba vevő SNA rendszerben - a GDP 5,75 százalékát is elérheti, ami azt jelentené, hogy a 2004-es deficitcél eléréséhez az elkövetkező két év alatt a hiányt a GDP mintegy 3 százalékával kellene mérsékelni. Az új kormány gazdaságpolitikai terveit értékelve az IMF a közeli konszolidációra még kevesebb esélyt lát.

A valutaalap a Medgyessy-kormány pótlólagos kiadási terveit 220-270 milliárd forintra, vagyis a GDP 1,4-1,7 százalékára becsüli. A jelentés készítői szerint nem világos, hogy a nyugdíjakra, valamint az egészségügyi és pedagógusi bérek emelésére fordított összegeket más területeken milyen mértékű lefaragások kísérik majd. László Csaba pénzügyminiszter azon terveit, hogy az euró 2007-es átvételét megcélozva a büdzsé hiányát 2006-ra a GDP 2,5 százalékára csökkenti, az IMF a tanulmány elkészítését megelőző konzultációkon jelzettnél kevésbé ambiciózusnak tekinti. A valutaalap felhívja a figyelmet arra, hogy a központi kormányzati hiány az év első négy hónapja alatt elérte az éves deficitcél 63 százalékát (az év első öt hónapjában ez az arány már 81 százalékra nőtt ? a szerk.).

Az MNB előrejelzése szerint a tavalyi év két százaléka után az idén a fiskális politika keresletnövelő hatása a GDP 1,3 százalékát teszi majd ki.

A IMF rámutat a költségvetés átláthatóságának hiányosságaira, megállapítva, hogy 2001-ben - elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank műveletei nyomán - megemelkedtek a költségvetésen kívüli kiadások. A valutaalap szakértői üdvözlik az államháztartási törvény azon módosítását, amely előírja, hogy az ilyen jellegű kiadásokat rendszeresen jelenteni kell a Pénzügyminisztériumnak, a rendelkezés végrehajtásával azonban nem elégedettek.

A monetáris politikáról szólva az IMF sikeresnek minősíti a 15 százalékos árfolyamsáv és az inflációs célkitűzés tavaly júniusi bevezetését. A jelentés hangsúlyozza, hogy a dezinfláció lendületének fenntartása a monetáris politika legfontosabb célkitűzése kell legyen. Az IMF szakértői az idei és a jövő évi inflációs célkitűzést egyaránt tarthatónak vélik, ám a kockázatokat nagyobbnak ítélik, mint a jegybank. Úgy vélik, hogy az MNB előrejelzéséhez képest a magánszektor bérei gyorsabb ütemben nőhetnek. A közszféra nagyarányú béremeléseit ugyanis jelzésértékűnek tartják. A valutaalap megítélése szerint ennek következtében nemcsak az inflációs cél teljesülése kerülhet veszélybe, de az ország külső versenyképessége is csökkenhet.

Az IMF a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer, az energiaipar és a közszféra területén sürget szerkezeti reformokat. A jelenleg napirenden lévő egészségügyi reformtervek következetes végrehajtása esetén a valutaalap szerint emelkedhet az ágazat hatékonysága, miközben mérséklődhet függése a kormányzati bevételektől. A tanulmány lassúnak tartja az állami tulajdon visszaszorítását és az energiaipari reformfolyamatot.

Munkatársainktól