Árvíz: Brüsszel nem segíthet
Az Európai Unió tagjelölt orszá-gainak módjuk van arra, hogy néhány előcsatlakozási programból átcsoportosítsanak az árvíz következményeinek leküzdésére - írta a Le Monde, brüsszeli forrásokra hivatkozva. Elsősorban a közép- és kelet-európai mezőgazdasági modernizációs hitelek használhatók fel ilyen célokra, de intézményes alapon az EU nem tud segítséget nyújtani, mert nincs rá költségvetési előirányzata. Vonatkozik ez a tagországokra is.
Az árvizek által leginkább sújtott tagjelölt, Csehország külügyminisztere, Cyril Svoboda bejelentette, hogy külföldi segítséget várnak a több milliárd koronás károk enyhítésére. A károk mértékét egyelőre aligha lehet megbecsülni: Stanislav Gross belügyminiszter szerint az várhatóan meghaladja majd az 1997-es árvíz okozta 60 milliárd koronát, Libor Ambrozek környezetvédelmi miniszter ugyanakkor mindössze 20 milliárddal számol.
CTK-jelentés szerint 175 éve, amióta jegyezni kezdték a vízállásokat, nem mértek a Moldván és mellékfolyóin a mostanihoz foghatóan magas értékeket. Harminc híd összedőlt, rendszertelenül járnak a kül- és belföldi vonatok, esetleges a közúti közlekedés. Lakóházak, ipartelepek, termőföldek váltak az ár martalékává; Prágában, Ceské Budejovicében, Plzenben akadoznak a közműszolgáltatások. Összesen 200 000 embert kellett otthonából kitelepíteni, egyedül Prágában 40 000-et. A kormány
150 000 tonna kőolajat szabadított fel az állami tartalékokból és 1,65 milliárd koronát különített el a legsürgetőbb teendőkre.
A német kormány 12 pontból álló programot dolgozott ki az árvízkárosultak megsegítésére - írta az MTI, emlékeztetve, hogy a katasztrófaelhárítás általában a tartományok feladata. A szövetségi kormány 100 millió eurós rendkívüli segélyalapot hozott létre, amelyet gyorsan és bürokráciamentesen kívánnak a rászorulókhoz eljuttatni, másik 100 millió euróból pedig az állami felújítási intézet nyújt majd olcsó hiteleket az újjáépítéshez.
