Az árvíz alámoshatja a büdzsét
A német szövetségi pénzügyminisztérium 100 millió euró gyorssegélyt ígért a károsultaknak, a bajor tartományi kormány pedig különalapból készül kárpótolni a gazdákat. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár adakozásra szólította föl a polgárokat, míg a pénzügyminisztérium közlése szerint 100 millió euróra töltik fel a katasztrófaalapot; a bécsi gazdasági minisztérium ugyancsak 100 millió eurós válságalap létesítését határozta el a károsult ipari létesítmények helyreállítására.
Csehországban a kormány rendkívüli állapotot vezetett be az 50 éve legsúlyosabb árvíz miatt. A fővárost, Prágát és az ország déli részeit sújtó ár költségei a Reuters által idézett elemzők szerint minden bizonnyal meghaladják az 1997-es katasztrófa 1,9 milliárd dollárját. A pénzügyminisztérium közlése szerint a kormány tegnapi rendkívüli ülésén első gyorssegélyként 1,1 milliárd koronát (34 millió dollár) szabadítottak föl. Televíziós hírek szerint nyolc ember életét vesztette, ketten eltűntek.
Rövid reggeli nyitva tartás után bezárt tegnap a prágai értéktőzsde, miután a legtöbb bank és brókerház sem vette fel a munkát. A statisztikai hivatal is bejelentette, hogy csak az ár elvonulása után újítja fel tevékenységét - írta a Dow Jones -, minthogy helyiségeit ki kellett üríteni. A hivatal utolsó ténykedéseként még nyilvánosságra hozta a júliusi termelőiár-adatokat, a júniusra vonatkozó kül-, illetve kiskereskedelmi árak alakulásáról azonban csütörtök helyett csak későbbi időpontban számol be.
Ugyancsak szünetelt a koronával való kereskedés a nap nagyobbik részében; amíg még folyt, a cseh nemzeti valuta egy-egy százalékot vesztett értékéből az euróhoz és a dollárhoz képest - tekintettel a természeti katasztrófa várható gazdasági következményeire. A cseh gazdaság eddig jól állta a főbb nyugat-európai partnereit sújtó recesszió hatásait, de az árvíz megfordíthatja a növekedés eddigi biztató irányzatát. Különösen súlyos károk érhetik a mezőgazdaságot, de megszenvedheti a katasztrófát a turizmus és az ipar is. A kormány - csakúgy, mint 1997-ben - külön hitelfelvételre kényszerülhet, s a piac számára valószínűleg ez a legfontosabb hír - vélekedett a Patria Finance közgazdásza, David Marek. Öt éve Prága négymilliárd korona árvízi kötvényt bocsátott ki, amelynek egy része éppen mostanában jár le. Az egyelőre nem világos, hogy a mostani kormány milyen megoldást választ az extra költségek fedezésére, miután eleve rekorddeficitet vállalt be a következő költségvetési évre. Elemzők szerint szóba jöhet a kétmilliárd dolláros Gripen-vásárlás lemondása vagy elhalasztása, a privatizáció felgyorsítása, de akár a költségvetési előirányzatok felülvizsgálata is.
Prága mélyebben fekvő részei tegnap délután víz alá kerültek azután, hogy több híd - közöttük a Károly híd - és az Óváros tér is megközelíthetetlenné vált. A fővárosnál folyik össze a Moldva (Vltava), a Berounka és a Vrane tározóból távozó víz, aminek következtében Prágát száz éve nem észlelt áradás érte el: akkor másodpercenként 3700 köbmétert mértek. Az 1954-es nagy árvízkor 2570 köbméter/sec. volt a vizek sebessége - emlékeztet a CTK. Most több tízezer embert kellett kitelepíteni.
