Az inkubátorházak dicsérete

Az újonnan létrejövő innovatív vállalkozások számára jutányos áron irodahelyiséget, tőkéhez való hozzáférést, néha pedig cégvezetési tanácsokat és továbbképzést is biztosító inkubátorházak az Európai Unióban jellemzően állami pénzügyi támogatást is felhasználva működnek, de nem teljesen állami pénzekből, mert az veszélyeztetné függetlenségüket, ezen keresztül pedig hatékonyságukat. Márpedig ezek a létesítmények az Európai Bizottság egyik közelmúltbeli felmérése szerint a munkahelyteremtés leghatékonyabb formái közé tartoznak: az állami pénzek mellett részben alapítványi forrásokból, részben magántőke bevonásával átlag 4500 euró ráfordításból "termelnek ki" egy-egy új munkahelyet, s ez rendkívül alacsony érték más állásteremtő módszerekkel összehasonlítva. Ráadásul ezek az állások viszonylag biztosak is: az inkubátorházakban "nevelkedő" cégek 90 százaléka megéri alapításának hároméves születésnapját.

Jelenleg évente 30 ezer munkahely jön létre az unióbeli inkubátorházakban, s ehhez kapcsolódik az a további 10 ezer állás, amely az inkubátorházakban működő cégek tevékenységének kiterjedése révén a velük üzleti kapcsolatba kerülő vállalatoknál keletkezik. Az Európai Bizottság azonban úgy véli, ha a közvetett hatásokat is figyelembe vesszük, és sikerül növelni az inkubátorházak szerepét, akár egymillió új munkahely is születhet ezeknek az intézményeknek köszönhetően 2002 és 2010 között az unióban. Részben éppen ebből a célból javasolja a CSES az európai döntéshozóknak, hogy alakítsák ki a meglévő inkubátorházak egységes hálózatát oly módon, hogy kötelező minőségi standardokat és egységes definíciókat dolgoznak ki számukra.

Magyarországon az inkubátorházak fejlesztése a 90-es évek elején kezdődött el - tájékoztatta lapunkat Nikodémus Antal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. Az elsősorban a munkanélküliség csökkentését, illetve a kezdő vállalkozásoknak megfelelő viszonyokat biztosító "mezei" inkubátorházak létrejöttét külföldi támogatások, valamint az önkormányzatok ingatlanok átadásával is segítették.

A 90-es évek második felétől több EU-program is támogatta a vállalkozói inkubátorok létrehozását. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bázisán PHARE-támogatással és a szaktárca társfinanszírozásával indult fejlesztési program eredményeként országos hálózat alakult ki. Részben ehhez kapcsolódóan hirdettek pályázatot a 2001. évi Széchenyi-terv keretében a technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok kialakításának és a szolgáltatások fejlesztésének támogatására. A kiírás heterogén szerkezetét magyarázza, hogy fontos szempont volt az is: elsősorban a k+f és a technológiai transzferszolgáltatások tekintetében továbblépési utat biztosítson főként az ipari parkok számára.

A feltételek évközi rugalmas változtatásának megfelelően döntően a dél-alföldi térség önkormányzatai, ipari parki hálózathoz kapcsolódva juthattak hozzá jelentős inkubátorház-fejlesztési támogatáshoz. (Szeghalom, Szabadkígyós együttesen több mint 160 milliós beruházást valósított meg, 80 milliós támogatással.) Az idén némi módosítással vállalkozói házak, inkubátorházak, innovációs központok kialakítása és szolgáltatások fejlesztése címen írták ki a pályázatot. Bár ez a Széchenyi-tervi források kimerülése miatt az augusztusban megszüntetettek közé került, az inkubátorház-fejlesztés az elképzelések szerint a befektetésösztönzési program keretében tud folytatódni. Ebben, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, már magántőke bevonására is számítanak. (MK-UGy)