Drágább kórházi gyógyszerek
A fekvőbeteg-intézmények az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a teljesítményeik alapján egy összegben kapják meg a működési költségek fedezetét. Ennek 55-60 százalékát a bérekre fordítják, a fennmaradó hányad a dologi kiadás, benne a gyógyszerhányad. Ez utóbbi az adott kórházban végezhető gyógyítóeljárástól függően az összes költség 8-15 százaléka - mondta lapunknak a Magyar Kórházszövetség gyógyszerügyi bizottságának vezetője. Golub Iván arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a patikákban az orvosok ajánlására kiváltott készítmények árához különféle mértékű (50-100 százalékos) támogatást ad az OEP, a kórházaknak teljes áron kell megvásárolni azokat. A gyógyszerkörbe az orvosságok és infúziók mellett beletartoznak a fertőtlenítő-, a kötszerek és a pólyák is.
A fekvő betegeket gyógyító intézmények ugyan tendereztetéssel szerzik be akár több évre is a gyógyszereket, amivel - a megvásárolt mennyiség miatt - sikerül "megtakarítást" elérni, ám e körben a gyógyszerek szabadárasak, nem folytat róluk áralkut a biztosító, így azokra nem vonatkozik a kormány és a gyógyszercégek között tavaly kötött megállapodás. Emiatt például ez év júliustól átlagosan 5-10 százalékos áremelésre került sor az intézményekben alkalmazott gyógyszerkörben. A patikai forgalomban kapható gyógyszerek áremelkedését szabályozó megállapodás szerint minden évben csak az infláció 70 százalékával emelhető a medicinák ára. Ez tavaly 6,3 százalék volt, ez évben 5 százalék lett volna.
A 164 hazai kórházban eltérő a gyógyszerköltség. Például az Uzsoki utcaiban azért tetemes, mert az intézményben nagyszámú onkológiai beteget látnak el, s a terápiájukhoz alkalmazott készítmények drágák - mondta Golub Iván, aki egyébként ennek a kórháznak a főigazgatója. Az intézmény évi 4,5-5 milliárd forintos költségvetésének 15 százalékát gyógyszerekre költik.
A tetemes kórházi gyógyszerkiadás miatt is adódnak a "visszaélések": a krónikus betegekkel a tiltás ellenére is bevitetik a mindennapi orvosságaikat, pedig a bennfekvés ideje alatt a kórházaknak kellene azokat biztosítani. Ám az intézmények készletei nem teljes körűek, így a csupán pár napos kezelés alatt előfordulhat, hogy be sem tudná szerezni a kórház. Tehát szabálytalan, de praktikus megoldás a gyógyszerbevitel - mondta Golub.
A kórházszövetségnek szimpatikus az OEP törekvése, hogy a fekvőbeteg-intézmények gyógyszerellátását is bevonja az ártárgyalásokba. Ám a központosított beszerzést nem tartanák elfogadhatónak. Az OEP szerepe az árkorlátra, az árreguláló funkcióra terjedjen ki, a konkrét gyógyszerek kiválasztása és megvásárlása azonban továbbra is az intézmények dolga - véli Golub. Szerinte ugyanis a piaci helyzetből adódó versenyt az OEP nem korlátozhatja, mert az visszaüthet az intézményekre.


