Elégtelen orosz reformok
Az újraállamosítási tervek felbukkanása és a csődtörvény reformjának halogatása miatt egyre nagyobb szakadékot látnak a már amúgy is kiábrándult külföldi befektetők az orosz kormánynyilatkozatok és a valóság között. A tőkére és know-how-ra ráutalt orosz ipar kilátásait az is rontja, hogy a közvetlen külföldi beruházások az utóbbi időben ismét csökkennek. Az idei első fél évben 25,4 százalékkal, 1,9 milliárd dollárra esett a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke, a GDP növekedése pedig a január-júniusi időszakban 3,8 százalékra lassult, a tavalyi azonos időszakban kimutatott 5 százalékról.
A Handelsblatt szerint a Kremlben olyan tervek is felbukkantak, amelyek szerint ismét állami tulajdonba kellene venni a korábban eladott nyersanyaglelőhelyeket. Az elnök környezetéből származó, hasonló indítványokat a befektetéseikért aggódó külföldi cégek méltatlankodása miatt egyelőre visszavonták. Ezzel szemben az üzleti környezet további romlását vetíti előre, hogy Vlagyimir Putyin elnöki vétóval utasította el a csődtörvény reformjának hatálybaléptetését. A német lap szerint ez egyet jelent azzal, hogy maradnak a kétes vállalatátvételi praktikák, amelyek keretében az - ottani ipar nagy részét kézben tartó - "vállalkozói oligarchia" előbb felvásárolja egy-egy cég adósságait, majd utána csőd kimondását indítványozza.
